Folkrádió

Lesz még kedvem

előadó:
Dsupin Pál, Csergő-Herczeg László
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Köröstárkány
vármegye:
Bihar
tájegység:
Körösök vidéke
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Bartók Béla
felvétel helye:
Noszvaj, Eger
felvétel időpontja:
2011-2012

Szöveg:

Nem úgy van már, mint volt régen,
Nem az a Nap süt az égen,
Nem illatozik a virág,
Kétszínűvé lett a világ.

Nem úgy van már, mint volt régen,
Nem az a Nap süt az égen,
Átok fogta meg a magyart,
Hogy az soha együtt nem tart.
***
Nincsen kedvem, elvitte a gólya,
Mer’ ott jártam, hol nem kellett volna,
Lesz még kedvem, meghozza a szélvész,
Komáromnál kifogja a révész.

A szegénység ütött nálam tanyát,
Kivel elmúlattam sok éjszakát,
De a remény mindig jó barátom,
Kifizeti minden adósságom.

Új a csizmám, debreceni fajta,
Nincsen annak se sarka, se talpa,
Majd lesz annak sarka is, talpa is,
Lesz szeretőm szőke is, barna is.

Szalontai dobogós híd alatt,
Rézsarkantyúm ott maradt, ott maradt,
Eridj babám keresd meg, keresd meg,
Ha megleled, pengesd meg, pengesd meg.
***
Még azt mondják, nem illik,
A tánc a magyarnak,
Nem, ha neki cipellőt,
Bő nadrágot varrnak,
De a magyar dolmánynak,
Kócsagtollas főnek,
Illik magyar pártának,
Magyar főkötőnek.

Az én ingem lengyel gyolcs,
Csakhogy rojtja nincsen,
Az én csizmám karmazsin,
Csakhogy talpa nincsen,
Azért varrták a csizmát,
Hogy táncoljunk benne,
Ha foltos is, rongyos is,
Illik a tánc benne.

Album:

Arany János daloskönyve

szerkesztő:
Dsupin Pál
kiadó:
Szerzői kiadás
kiadás éve:
2012
gyártási szám:
dp3

Dsupin Pál – ének (1, 5, 7, 11, 12, 13, 19), fuvola (7, 12,) furulya (1), flóta (8, 11), duda (3), tárogató (1, 9, 15, 16,), citera (4, 5, 11, 13, 17,).
Csergő-Herczeg László – ének (1, 7, 8, 10, 12, 14, 16), gitár (1, 7, 10, 12, 14, 19), tekerő (8, 9, 16).
Egri Tinódi Sebestyén Általános Iskola Kamarakórusa
Kórusvezető: Csergő-Herczegné Kájel Ágnes (2, 6, 18.)

Az öreg úrnak van egy tamburája,
S mikor az ihlet s unalom megszállja,
Veszi a rozzant, kopogó eszközt
S múlatja magát vele négy fala közt….

Mind régi dalok, csuda hangmenettel:
Váltva kemény, lágy, – s magyar a némettel; -
Hegyes-éles jajja úti betyárnak,
Ki hallja szavát törvényfa-madárnak.

Arany János, a „tamburás öregúr”, idős korában fölidézte zenei emlékeit, népdalokat és azokkal „rokonnak” vélt egyéb dalokat, kottás kéziratot készített, s mivel minden ember lelkének érzékeny tükre a benne rezgő dal és zene, ezért nemcsak a kor dalkultúráját, de Arany János személyét is új megvilágításban láthatjuk és hallhatjuk a megszólaltatott daloskönyv segítségével.

Kapcsolódó oldal