Folkrádió

Mikor én még kicsi vótam

előadó:
Dsupin Pál
előadásmód:
ének, citera
etnikum:
magyar
felvétel helye:
Noszvaj, Eger
felvétel időpontja:
2011-2012

Szöveg:

Mikor én még kicsi vótam,
Csikós gulyásbojtár vótam,
Felfeküdtem a halomra,
Onnan néztem le Bajomra.

Éjszakának ideiben
Rám tör egyszer a vármegye,
Ki baltára, ki fokosra,
Ki kétágú vasvillára.

Én se vettem azt tréfára,
Felugrottam a sárgára,
Bévágtattam Csorgó várba,
A galambom udvarába.

Nyisd ki babám az ajtódat,
Nézd meg sárga paripámat,
Csikóskantár a fejibe,
Szőke fattyú tetejibe.

Ajtót nyitott az én babám,
Beugratott rajta sárgám,
Leszállottam a sárágáról,
Csókot kaptam a babámtól.
***
Majd elmegyünk, Rózsám,
Komáromba, Komáromba,
Ott is együtt lészünk
Kovártélyba, kovártélyba.

Nincs nekem egyebem
A rózsámnál, a rózsámnál,
Az is zálogba van
Az anyjánál, az anyjánál.

Ha valaki nékem
Kiváltaná, kiváltaná,
A jó atya aztat
Megáldaná, megáldaná.
***
Szathmáriné háza vége lekopott,
Odamene Balog Ferkó, kopogott,
Ne bántsa kend, édesanyám, nem lopott,
A más este csókot ígért, azt hozott.

Homokos az édesanyám udvara,
Barna babám, lassan gyere be rajta,
Ne csörögjön rézsarkantyúd taréja,
Ébren alszik édesanyám, meghallja.

Lágy a kenyér pirítani nem lehet,
Gyenge a lány férjhez adni nem lehet,
Meg kell elébb tudakozni a lánytól,
Van-e kedve férjhez menni magától?

De szeretnék az égen csillag lenni,
Az ég alján homályosan ragyogni,
Hogy megtudnám, ki jár el a fonóba,
Ki beszélget babámmal az ajtóba.

Album:

Arany János daloskönyve

szerkesztő:
Dsupin Pál
kiadó:
Szerzői kiadás
kiadás éve:
2012
gyártási szám:
dp3

Dsupin Pál – ének (1, 5, 7, 11, 12, 13, 19), fuvola (7, 12,) furulya (1), flóta (8, 11), duda (3), tárogató (1, 9, 15, 16,), citera (4, 5, 11, 13, 17,).
Csergő-Herczeg László – ének (1, 7, 8, 10, 12, 14, 16), gitár (1, 7, 10, 12, 14, 19), tekerő (8, 9, 16).
Egri Tinódi Sebestyén Általános Iskola Kamarakórusa
Kórusvezető: Csergő-Herczegné Kájel Ágnes (2, 6, 18.)

Az öreg úrnak van egy tamburája,
S mikor az ihlet s unalom megszállja,
Veszi a rozzant, kopogó eszközt
S múlatja magát vele négy fala közt….

Mind régi dalok, csuda hangmenettel:
Váltva kemény, lágy, – s magyar a némettel; -
Hegyes-éles jajja úti betyárnak,
Ki hallja szavát törvényfa-madárnak.

Arany János, a „tamburás öregúr”, idős korában fölidézte zenei emlékeit, népdalokat és azokkal „rokonnak” vélt egyéb dalokat, kottás kéziratot készített, s mivel minden ember lelkének érzékeny tükre a benne rezgő dal és zene, ezért nemcsak a kor dalkultúráját, de Arany János személyét is új megvilágításban láthatjuk és hallhatjuk a megszólaltatott daloskönyv segítségével.

Kapcsolódó oldal