Folkrádió

Almás-völgyi cigány úti vonulós nóta, csárdás és cingerd’i

gyűjtés

előadó:
Ötvös Josif, Şandri Remus, Kovács Péter, Filaton József „Pupu”
előadásmód:
hegedű, hegedű, háromhúros brácsa, nagybőgő
etnikum:
cigány
tájegység:
Almás mente (Kalotaszeg)
nagytáj:
Erdély
gyűjtő:
Kelemen László, Pávai István
felvétel helye:
Fonó Budai Zeneház
felvétel időpontja:
1999. február 1–5.

Album:

Új Pátria – Jövőnk öröksége 12/50. Kis-Szamos melléki népzene. Récekeresztúr

szerkesztő:
Kelemen László
kiadó:
Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza
kiadás éve:
2010
gyártási szám:
FA-334-2

A lemezen a Kis-Szamos melléke zenéje hallható, egy olyan, jellegzetesen átmeneti vidék népzenéje, ahol több évszázada együtt élnek magyarok, románok és cigányok. A hangszeres népzenében jártas hallgatónak két prímásunk játékában a Kalotaszegről ismerős nóták, táncdallamok változatai köszönnek vissza. Mindezt dúros kísérettel, néha mezőségiesen kényelmes tempóban játsszák, de nagy virtuozitással és dinamikával.

Ötvös Josif neve még az erdélyi hangszeres népzenével foglalkozók körében is ismeretlen. Sorsa azonban jellegzetes 20. századi zenészcigány-sors: apjától, Ötvös Auréltól tanult Récekeresztúron, aki még református magyarcigány-zenész volt, de a Trianon utáni román időkben, mint a cigányság jó része, már igazodott az új „urakhoz”, gyerekét románnak nevelte. Így Ötvös Josif, dacára magyar családnevének, nem tanult meg magyarul, és főként románoknak és cigányoknak muzsikálta az apja által ráhagyományozott, főként magyar eredetű dallamokat, melyeket a román rádióból, lemezekről, más prímásoktól tanult divatos román dallamokkal egészített ki. Ötvös tudta, hogy az általa játszott zenei anyag nagy része magyarokhoz és magyar cigányokhoz köthető, de azt is elmondta, hogy az évszázados együttélés miatt vidékükön ugyanarra a zenére („régi magyar nóták, amelyeket mindenki szeret” – mondja) románok, magyarok, cigányok sokszor együtt mulattak, közös kincsükké vált. (Részlet a CD kisérőfüzetéből)

ADATKÖZLŐK:

ÖTVÖS Josif (1937, Récekeresztúr) hegedű
ŞANDRI Remus (1967, Récekeresztúr) hegedű
KOVÁCS Péter (1949, Fejérd) háromhúros brácsa
FILATON József „Pupu” (1961, Kolozs) nagybőgő

A felvételek, bár stúdiókörülmények között készültek, távol állnak egy stúdióban született CD-től. A zenészek általában szabadon muzsikáltak, mintha saját otthoni környezetükben lennének, ezért sok a mellékzaj, a gyűjtők csak úgy irányították őket, mint juhász a nyájat.

Hangmérnök: PÉNZES Géza
Mastering: SZALAI László, Audiencestudio, Budapest

A lemez tartalmáról a gyengén látók számára az utolsó sávban hallhatók információk magyarul és angolul.

A sorozat a Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza szakmai együttműködésével, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával jött létre.