Folkrádió

Hozd fel, Isten, azt a napot

gyűjtés

előadó:
Antal Finánc Zoltán
előadásmód:
hegedű, ének
etnikum:
magyar
település:
Gyimesközéplok-Tarkó
vármegye:
Csík
tájegység:
Gyimes (Székelyföld)
nagytáj:
Erdély
gyűjtő:
Kallós Zoltán
felvétel időpontja:
1963

Szöveg:

1. Hozd fel, Isten, azt a napot,
Hogy süsse fel a harmatot,
Hozd fel, Isten, azt a napot,
Hogy süsse fel a harmatot!

2. A harmatot a mezőkről,
A bánatot a szívemről,
A harmatot a mezőkről,
A bánatot a szívemről.

3. Felsütött a nap sugára
Minden ember ablakára,
Felsütött a nap sugára
Minden ember ablakára.

4. Én Istenem, mi az oka,
Az enyémre nem süt soha,
Én Istenem, mi az oka,
Az enyémre nem süt soha?

5. Ujan bu van a szivemen,
Ujan bu van a szivemen,
Kétrét hajlott az egeken,
Kétrét hajlott az egeken.

6. Ha még egyrét hajlott vóna,
Ha még egyrét hajlott vóna,
Szivem kettéhasadt vóna,
Szivem kettéhasadt vóna.

Album:

A magyarság népzenéje 1.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.