Folkrádió

Edës jó Istenëm

gyűjtés

előadó:
Gercuj Gyula
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Gyimesfelsőlok-Sántatelek
vármegye:
Csík
tájegység:
Gyimes (Székelyföld)
nagytáj:
Erdély
gyűjtő:
Kallós Zoltán, Martin György, Pesovár Ferenc
felvétel időpontja:
1962.

Szöveg:

1. Edës jó Istenëm,
Indítsd mëg árvízet!
Hod mosson el ëngëm,
Hod mosson el ëngëm!

2. Ne jës igën messze,
Csak az apám udvarára,
Hogy kérdjem mëg tőle,
Kihëz adott férhez.

3. Vitéz katonához,
Hëgyi tolvajához,
Hëgyi tolvajához,
Embër hóhérához.

4. Mér nem adott inkább
Disznópásztorához,
Mér adott oda
Embër hóhérához!

5. Edës jó Istenëm!
Hogy mëguntam élnëm,
Mindën sötét hajnalba
Véres gunyát mosnom!

6. Most is oda vagyon
Kërësztut állani,
Kërësztut állani,
S embërt fëlgyilkolni.

7. Asszonfeleségëm,
Azt hallottam: sírtál.
Asszonfeleségëm,
Azt hallottam: sírtál.

8. Nem sírtam, nem sírtam,
Gyermëkëm rëngettem.
Csërefát égettem,
Csërefának füstje
Huzta ki a könnyem.

9. Állj tére, jasszonyom,
Me­ fejedët vëszëm!
Állj tére, jasszonyom,
Me­ fejedët vëszëm!

10. Ne vëdd le fejemët,
Hadd mëg életëmët,
Hogy még nëvelhessem
Fël a két gyermëkëm!

11. Onnan fekete felhőbe
Ott fürdik ëgy holló.
Jöjj el, te fekete holló,
Jöjj el, te fekete holló!

12. Vidd el az én levelemët
Szabadkán kërësztül,
Vidd az apám lakására,
Tëdd az anyám asztalára!

13. Ha jaluva kapod,
Tëdd az aluvó ágyába!
Hadd olvassa sírva,
Hadd olvassa sírva!

14. Ha kérdi, hogy vagyok,
Mond mëg, hogy rab vagyok.
Kezemën, lábomon
Vas botokot hordok.

15. Ne sírj, kicsi Ráduj Péter,
Me­ jő édësanyukád,
Nekëd hoz csicsikét,
S nekëm kalácsikát.

Album:

A magyarság népzenéje 4.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.