Folkrádió

Jaj nekëm, kedves ëgy fájdalmas, szërëncsétlen fijam, jaj, aki elmënté

gyűjtés

előadó:
Kutas Lajosné Kocsis Teréz
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Cserépváralja
vármegye:
Borsod
gyűjtő:
Sztanó Pál
felvétel időpontja:
1960.

Szöveg:

Jaj nekëm, kedves ëgy fájdalmas, szërëncsétlen fijam, jaj, aki elmënté
egészségësen, oszt má mëghalva hoztak haza! Jaj, drága fijam, kedves szépszavú
galambom nekëm. Jaj, mikor benned vót mindën bizodalmunk, mégis itt hattá
bennünköt! Jaj, kedves Bërcikém, kedves ëgy virágom nekëm, jaj, aki csak
tizënhét évig tudtalak nevelni, kedves ëgy fijam! Jaj nekëm, Bërcikém, drága jó
fijam nekëm, jaj, de nagyon szërëncsétlen halállal tudtá mëghalni! Jaj, itt
hattá bennünköt öregségünkre, kedves jó fiam nekëm, jaj, itt hattá, jelmënté,
ijen hamar bennünköt! Jaj, Bërci, Bërci, kedves ëgy fijam nekëm, jaj, de nëm
gondoltam, hogy ijen hamar itt hagyjá bennünköt! Jaj nekëm, drága jó fijam,
kedves ëgy szërëncsétlen fijam nekëm, jaj, ki még magad së tudtad, hogy elmégy,
oszt mán dére mëghajjá! Jaj, Bërcikém, kedves, ëggyetlenëgy jó fijam nekëm,
keves idejig tudtam benned gyönyörködni! Jaj, csak tizënhét évig tudtalak
nëvelni, kedves ëggy fijam! Jaj, ijjen szép nagy korotokba raktalak el mind a
kettőtököt! Kedves fijam, kedves Jolánkám, kedves ëgy drága gyerëkejim nekëm!

Elsirattam a fiam, akit nëgyvenbe a fa agyonütött. Tizënhét éves vót.

Album:

A magyarság népzenéje 4.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.