Folkrádió

Édës lelkëm…

gyűjtés

előadó:
Csili Józsefné Kovács Erzsébet
előadásmód:
ének
műfaj:
sirató
etnikum:
magyar
település:
Bátmonostor
vármegye:
Bács-Bodrog
tájegység:
Bácskai Duna mente (Bácska, Dél-Alföld)
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Kiss Lajos
felvétel időpontja:
1961.

Szöveg:

Édës lelkëm, nagyon, nagyon jószívű édësanyám! De nagyon nehezen lëhet k=edtü elválni! Az Úristen nyúgosztajja mëg k=edet, nagyon, nagyon jó édësanyám! Ugyan hun talájjuk föl k=edet? Ötünket fölnevet k=e, s nagyon szépen köszönjük a k=e fölnevelésit. De hijába gyüvünk ezután haza, édës lelkëm, nagyon, nagyon jó édësanyám! De sokat elgyüttünk akkó jis, mikó még lëfeküdt këtek, édës lelkëm. elfelejthetetlen édësanyám! Az Úristen nyúgosztajja mëg k=edet! Kire hatta k=e azt a nagyon öreg édësapámot? Ajó Isten áldja mëg mindën lépésit kënnek, az Úristen nyúgosztalja mëg kedet!

Album:

A magyarság népzenéje 4.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.