Folkrádió

Betyárgyerek az erdőben

gyűjtés

előadó:
R. Kovács József
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Csökmő
vármegye:
Bihar
tájegység:
Körösök vidéke
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Kiss Lajos
felvétel időpontja:
1959.

Szöveg:

1. Betyárgyerek az erdőben
Bújdosik a sűrűségben.
Gondolkozik ő magába,
Hová menjen éjszakára.

2. Azt gondolta ő magában,
Elmén babája házára.
Bekopogtat betyármódra:
Van-e idehaza gazda?

3. Nincsen idehaza gazda,
Kerülj, babám, az ajtóra!
Készen az ágy, meg van vetve.
Csak te, babám, feküdj bele!

4. Nem fekszek én az ágyadba,
Félek attól, hogy rám virad.
Ne félj, babám, nem alszok el,
Eggy órára köjtelek fel.

5. Éjfél után eggy az óra.
Kelj fel, babám, viradóra!
Irigyejim mind alusznak,
Még az ebek sem ugatnak.

6. Akármilyen ködös idő,
Akárhogy esik az eső,
Én a babám felkeresem,
Mert én igazán szeretem!

Album:

A magyarság népzenéje 6.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.