1. Jaj, Istenem, hogy megvertél,
Jaj, Istenem, hogy megvertél,
De sok bánatat rendeltél!
Jaj, Istenem, hogy megvertél,
De sok bánatat rendeltél,
De sok bánatat rendeltél!
2. Bánat, bánat, de nehéz vagy,
Bánat, bánat, de nehéz vagy,
De kár, hogy a szívemen vagy!
De kár, hogy a szívemen vagy,
De kár, hogy a szívemen vagy!
Aj lalala...
3. Aj lalala...
4. Úgy el vagyok keseredve,
Úgy el vagyok keseredve,
Mind a fiefa tekeredve.
Úgy el vagyok búvarodva,
Mind a pallagi rózsafa.
Aj lalala...
5. Aj lalala...
Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.
Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István
Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje
című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal
és Kodály Zoltán A magyar népzene
című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.