Folkrádió

Zöld búzába, barazdába szépen szóll a pacsirta.

gyűjtés

előadó:
leányok
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Galgamácsa
vármegye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
tájegység:
Galgavidék
nagytáj:
Felföld
gyűjtő:
Olsvai Imre
felvétel időpontja:
1968.

Szöveg:

1. Zöld búzába, barazdába szépen szóll a pacsirta.
Kis Mariska szívemet szomorítja.
Ne szomorítsd, kis Mariska, árva szívemet,
Majd meglátod, nemsokára halva találsz engemet!

2. Vettem kendőt, selyem kendőt, jaj de hosszú a rojtja.
Lehajolok, a lábam fejét takarja.
Eladom a százforintos selyem kendőmet,
Ha csak lehet, kiváltom a regruta szeretőmet.

Album:

A magyarság népzenéje 10.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.