Folkrádió

Szerelem

előadó:
Méta együttes
etnikum:
magyar

Szöveg:

Megátkozott engem az édesanyám, hogy ne legyen se országom, se hazám,
Csipkebokor, ehaja, legyen az én szállásom, ott se legyen soha megmaradásom.

Nincsen csillag az égen, mert lehullott, nekem sincsen szeretőm, mert elhagyott.

Lesz még csillag, ehaja, sűrű csillag az égen, nékem is lesz szeretőm még a héten.

Megátkozlak, mert elhagytál engemet, mert még a nap is elhagyja az eget.
Amerre jársz, ehaja, legyen ott földindulás, jusson eszedbe a szeretőhagyás.

Azt kívánom, kisangyalom, tenéked, hogy az út is rózsát nyíljék előtted,
A fűszál is, ehaja, piros rózsát teremjen, a te szíved soha el ne feledjen.

***

Szabad madár vagy te rózsám, mégis ritkán jársz el hozzám.
Ha én olyan szabad lennék, minden este nálad lennék, ajlalala...

Este későn ne járj hozzám, tilalomban tart az anyám.
Mondd meg, virág, a rózsának, tartson szeretőt magának, ajlalala...

Ha elmész is, járj békével, rólam se felejtkezzél el.
Akkor jussak az eszedbe, mikor kenyér lesz kezedbe.
Akkor se jussak egyébről, csak az igaz szeretetről, ajlalala...

***

Maros mellett elaludtam, jaj, de szomorút álmodtam.
Megálmodtam azt az egyet, hogy a babám mást is szeret.

Szeress, szeress, csak nézd meg, kit, mert a szerelem megvakít!
Engemet is megvakított, örökre megszomorított.

Szomorítson meg a halál, mikor jó kedvedben talál.
Szomorítson meg az Isten, mikor semmi bajod sincsen.

***

Nem tudja azt senki, csak a Jóisten, milyen bánat van az én bús szívemen.
Ha kicsapna, tenger lenne belőle, nagy a világ, elborítná örökre.

Titkon nyílik, titkon hervad a rózsa, bárcsak soha ne szerettelek volna!
Hagytam volna békét a szerelemnek, jobb lett volna az én árva szívemnek.

Úgy elmegyek, hírt sem halltok felőlem, párjavesztett vadgalamb lesz belőlem.
Leszállok egy zöld erdőbe zokogva, fészket rakok egy nefelejcsbokorba.

***

Én vagyok a falu rossza, én vagyok a falu rossza,
Engem ugat minden kutya, engem ugat minden kutya.

Csiba, kutya, ne ugassál, csiba, kutya, ne ugassál,
Van még rosszabb is nálamnál, van még rosszabb is nálamnál.

***

Bú ebédem, bánat napom, fekete gyász alatt lakom, fekete gyász alatt lakom, hateha...
Fekete gyász, fehér üröm, az életem nem nagy öröm, az életem nem nagy öröm, hateha...

Annyi nékem az irigyem, mint a fűszál a mezőben, mint a fűszál a mezőben, hateha...
Irigyeim annyin vannak, mint a kutyák úgy ugatnak, mint a kutyák, úgy ugatnak, hateha...

Fehér virág a fejemen, fekete gyász a szívemen, fekete gyász a szívemen, hateha...
Fekete gyász, fehér üröm, az életem nem nagy öröm, az életem nem nagy öröm, hateha...

***

Tudod babám, mit fogadtál, mikor kertedben sétáltál.
Rózsát kértem, szegfűt adtál, jaj, de hamis lelkű voltál, ajlalala...

Mondd meg rózsám, az anyádnak, ne átkozzon fűnek-fának.
Mert az átok helyet keres, azt fogja meg, kit érdemes, ajlalala...

Szerettelek, nem kellesz már, tiltott anyád, ne szidjon már.
Mondd anyádnak, hogy ne tiltson, nem szeretlek, nincs mért tiltson.

Leírás:

1. Nincsen csillag az égen (Kalotaszeg)
2. Szabad madár (Buza)
3. Maros mellett (Lőrincréve)
4. Nem tudja azt senki, csak a Jóisten (Észak-Mezőség)
5. Én vagyok a falu rossza (Kalotaszeg)
6. Fekete gyász (Kalotaszeg)
7. Tudod, babám (Magyarszovát)

Album:

20 év Méta

kiadó:
FolkEurópa
kiadás éve:
2003
gyártási szám:
FESCD 005

Méta együttes:

Salamon Beáta - ének, hegedű
Gera Attila - klarinét, tárogató, furulya, tilinkó, harmonika, kórus
Nagy Zsolt - kontra, brácsa, kórus
Porteleki Zoltán - cimbalom, kontra, tekerőlant, kórus
Mohácsy Albert - nagybőgő, cselló, koboz, dob, kórus
Németh Ferenc - ének, dob

Közreműködik:
a Bodza Klára tanítványaiból alakult Vadvirág énekegyüttes:
Kiss Zsófia, Lőrinczi Zsuzsanna, Rásó Anna, Rácó Luca, továbbá Havasréti Péter és Anti Tamás - kórus

Zenei rendező: Anti Tamás
Felvétel, keverés, utómunkák: Konorót János (Ethnic Stúdió, 2003. február)


A művészet képes visszaadni az embernek eltűnt érzéseit. A jó zene világhallás, melyben mindannyian hivők vagyunk. Benne a népzene, melynek hallgatása közben az emberek átélhetik, hogy tartoznak másokhoz, az élethez – egymáshoz. Hozzásegít megtalálni mindennek a megfelelő helyét a világban, s nem hagyja, hogy gyarmatosítsák érzékeinket. Mindent túlél – ha másutt nem, hát lelkünkben.
Mindez méltóképp elevenedik meg az immáron húsz esztendős Méta zenekar tolmácsolásában. Ünnepi ez az anyag, s mint efféle, tárlatokat nyit, átemeli a múltat a jelenbe; összehozza az eget a földdel.
A világ törvényszerűségei változatlanok, a viszonyulások hozzájuk egyéniek. S hogy a dolgok igazi értéke maradandóságunkban rejlik, arra bizonyíték ez a lemez is.(Anti Tamás)