Folkrádió

Még egy faluba rándulok

előadásmód:
szöveg
felvétel helye:
Stúdió 202
felvétel időpontja:
2006

Szöveg:

Édes mama!
Bejöttem Mártáék elébe, akik 12-kor érkeznek ide és 1/2 2-kor indulnak velem együtt tovább Hédelre. Nagyon örülök, hogy meg lehetett ezt így oldani, és hogy megmutathatom nekik a hegyi vidéket - főleg a gyereknek, aki még olyat nem látott. Gyönyörű fenyőerdők; sok szép utacska - köztük egészen kényelmesek is, szép számmal. Persze padok egyáltalán nincsenek. Én sokszor nem-úton járok, egyenesen nekivágva az irtásoknak, ahol rengeteg sok rovart találok.
Van itt egy Schöckli-jellegű hegy, ugyan annál alacsonyabb, de kb. akkorát kell mászni tetejéig, mint amarra Radegundból. Szép csengésű neve ez: Kozi vrch. Szeretném, ha valamilyen módon a gyereket is fel tudnám oda vitetni. Talán asszonyháton (ha már nem lóháton!). Onnan egészen szép (itt úgy mondják: gyönyörű) kilátás nyílik Liptó megyére, ahol már eléggé fantasztikus alakú, sziklás hegyek mutatkoznak.
A dalgyűjtés, hála a papnak, illetve papoknak - elég szépen halad. Roppantul imponálnak a népnek - ellentétben a tanítókkal - és csakis ennek köszönhető az eredmény: különben a nép nem nyitná a száját énekre. És vonakodásának lélektani oka ez: azt hiszi, hogy szégyent hoz magára, falujára azzal, hogy énekel ilyen országos gyászban. Nem pedig mintha ő maga csakugyan olyan végtelenül gyászolna. De a papja kedvéért megteszi és méghozzá legvidámabban, kacagva.
Még egy faluba rándulok 20-21-22-re, aztán haza, elég volt a gyűjtésből meg az esőből. Általában véve elég jól ment minden, csak kezdetben volt Hédelen baj a gyűjtés körül. Sok brinzát, ostyepkát, sztrapacskát, harnulát, csucsorietkát és rizikét ettem, és vagy 400 dallamot jegyeztem le. Ez már csak elég! Csók. Béla

Leírás:

Részlet Bartók Béla leveléből
Besztercebánya, 1915. augusztus 2.

Album:

Felföldi levelek. Hagyományos magyar, szlovák, cigány, zsidó zene és tánc Szlovákiából

szerkesztő:
Koncz Gergely, Hégli Dusán
kiadó:
FolkEurópa
kiadás éve:
2006
gyártási szám:
FESZCD07

Hagyományos magyar, szlovák, cigány, zsidó zene és tánc Szlovákiából. A lemezen részletek hangzanak el Bartók Béla, Kodály Zoltán, Márai Sándor és Petőfi Sándor leveleiből, írásaiból.

Részlet Bartók Béla 1909. február 3-i leveléből:
„A kedves, a naiv, az őseredeti nép! Itt mulatok velük immár másodnapja, amint körül állják a fonografomat, amint törik magukat, hogy minél több nóta gyűljön a masinába. Persze őket nem a gyűjtés eredménye, őket csakis a nagy kürt, a trúba érdekli.
És milyen kifogyhatatlanok a nótában, 2 délután leadtak 60-at. Másfél évvel ezelőtt ugyanígy 50-et. Persze egészen kis község ez a Darázs vagy 1000 lakóval. Itt lakom, itt gyűjtök egy parasztázban. Kedden ünnep volt. 4 óra felé már kezdtek hozzám bevonulni, rövidesen tele lett a szoba aprajával-nagyjával. És dőlt a nóta. Közben-közben kedves epizódok folytak le. Egy szép szál ember, mikor a kürt elé állítottam, megilletődve levette a kalapját. Nagy kacaj. Az egyik lány (aki nagyon csinos volt) szerelmi dalt énekelt Hanzikáról. Nem értettem jól ezt a nevet, hát a többiek elkezdték kiabálni: Martinka, Martinka legyen a dalban, Martinka! A leány kedves zavarral tiltakozott ez ellen – kiderült, hogy szeretőjét Martinkának hívják, innen az egész incselkedés.

Koncz Gergely – hegedű
Németh Dénes – hegedű
Liber Endre – cimbalom
Mester László – brácsa
Lelkes Tibor – bőgő
Lépes Anikó, Varsányi Zsófia, Hégli Dusan, Madocsai Imre, Oláh Attila – ének

Zenei szerkesztő Hégli Dusan és Koncz Gergely, zenei rendező Árendás Péter.