Folkrádió

Három éjjel, három nap

előadó:
Fonó zenekar
előadásmód:
ének, vonós zenekar, harmonika
műfaj:
csárdás, szapora
etnikum:
magyar
tájegység:
Kalotaszeg
nagytáj:
Erdély

Szöveg:

Vót énnékem édesanyám, de már nincs,
Mer­ elvitte a tavaszi nagy árvíz.
Három hte, mióta mind halászom,
Könnyeimtől még a vizet se­ látom.
Három hte, mióta mind halászom,
Könnyeimtől még a vizet se­ látom.

Kihalásztam édesanyám kendőjét,
Zöld selyemmel rávarrarram a nevét.
Közepibe búbánatot varrattam,
Édesanyám, jaj de árván maradtam.
Közepibe búbánatot varrattam,
Édesanyám, jaj de árván maradtam.

***

Ez a kicsi mulatság,
Tartana még a világ.
Három éjjel, három nap,
Kimulatom magamat.

***

Arra kérem én a jó Istenemet,
Gyógyítsa meg az én árva szívemet.
Gyógyítsa meg, csak még egyszer, ha lehet
Ha nem lehet, most vegyen el engemet.
Gyógyítsa meg, csak még egyszer, ha lehet
Ha nem lehet, most vegyen el engemet.

Árva, árva, olyan árva nincs, mint én,
Aki olyan igazán sírjon, mint én.
Sírok biz én, siratom a lányságom,
Mindig sírok, míg élek e világon.
Sírok biz én, siratom a lányságom,
Mindig sírok, míg élek e világon.

***

Ez a kicsi szeglet
Megér háromezret

Korcsma a templomunk
A muzsikás a papunk.

Leírás:

Kalotaszeg népdalainak gazdag dallamvilágáról már Bartók Béla gyűjtései és feldolgozásai révén is tudomást szerzett a városi zeneértő közönség.
Az 1960-as évektől kezdve bartók követői fokozatosan feltárták a vidék kifinomult hangszeres hagyományát is. Az itteni zenekarok virtuóz játéka nemcsak a tánckíséretszerepében érvényesült, de közreműködője volt lakodalmak, mulatságok hajnalig tartó nótázásainak is, ami nemegyszer az égig emelte az éneklés élményét.

forrás: CD szövegkönyv

Album:

Mixtura Cultivalis

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Elmondják sokszor, hogy a népdal, ez az évezredekre visszanyúló kulturális örökség, őseink dicső korokat idéző hagyománya, amely kötelez (mert akinek múltja nincs, annak ugye jövője sincs), ez a tiszta forrásból táplálkozó őserő a tradíciókat tisztelő kései utódok számára miben mutat utat – már akik ássák ezt a mély kutat…
Másfelől gyakran felvetik, hogy ebben a mai modern, rohanó világban, ahol a választható identitás a szabadság kifejezőeszközeként formálja a társadalmat, hogyan is lenne integrálható a népzene, melyről tudvalévő, hogy statikus, régmúltat idéző esztétikájával képtelen a „megújulásra”…
Ilyeneket lehet hallani. Pedig az ezen a lemezen található nótákat, dalokat, muzsikát mind ebben a mai korban élő, ebben az egy és oszthatatlan térben tevékenykedő emberektől vettük át.

Úgy is mondhatnánk, hogy:
Itt és most válik részünkké ez az erő

A magukat haladónak, korszerűnek nevező áramlatok és eszmerendszerek művészi alkotásai, az úgynevezett „magas kultúrának” a lenyomatai már születésük pillanatában a technikai rögzítés, a kanonizálás, a szerzői jogvédelem igényével kijelölik a használóik, illetve a fogyasztóik számára a mű egyetlen érvényes, kizárólagosan engedélyezett változatát. Ezzel szemben a szájhagyomány világában fogant művészetek legfőbb jellemzője a változatképződés, a folyamatos átalakulás. Itt nem az ami a fontos, hanem az ahogyan . Az előadásmódnak, a stílusoknak ugyanis itt is vannak komoly, íratlan szabályai, de ezeken belül mindenki szabadon fejezheti ki önmagát, minden közösség és minden egyén a saját maga képére formálhatja kultúrájának anyagát. Talán ezzel is magyarázható a népzene változatossága, sokszínűsége is. A folklór világára, ha lehet, még hangsúlyosabban érvényes a költői gondolat, mely szerint „Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj…” – hiszen távolról ez a színpompás gazdagság kevéssé érzékelhető. Lemezünk címe e sokszínűség, eme kulturális többszólamúság tudatos felvállalásának igényét és célját fejezi ki. Ez pedig a sajátosságunkat, egyediségünket legjobban kifejező gazdag, összetett hagyomány hiteles művelése.

Úgy is mondhatnánk, hogy:
MIXTURA CULTIVALIS

Fonó Zenekar:

Herczku Ágnes – ének (1, 3, 5, 7, 11, 12)
Agócs Gergely – ének (1, 4, 6, 7, 8, 10), furulya (3), duda (6), tárogató (9)
Gombai Tamás – ének (1), hegedű (2, 4, 5, 6, 8, 9, 11, 13, 14)
Szabó Gábor – ének (1), hegedű (2, 4, 5, 8, 9, 11, 14)
D. Tóth Sándor – ének (1), hegedűkontra (8, 14), brácsa (2, 4, 5, 8, 9, 11), gitár (7), dob (13)
Kürtösi Zsolt – ének (1), bőgő (2, 4, 5, 8, 9, 11, 14), harmonika (5, 13)

Közreműködők:

Unger Balázs – cimbalom (2, 8, 9, 11), kiscimbalom (13)

A Vándor Vokál együttes:

Bakó Katalin – ének (12)
Bognár Szilvia – ének (12)
Farkas Tünde – ének (12)
Izsák Katalin – ének (12)

valamint:
Szalóki Ágnes – ének (7)
Buzássy Adrienn – ének (7)
Zsákay Júlia – ének (7)
Pettik Ádám – kanna, szájbőgőzés (7)

Zenei rendező: Eredics Gábor
Zenei szerkesztő: Agócs Gergely
Hangmérnök: Sándor Csaba
Digitális mastering: Rostás Tibor
Fotó (argentotípia): Zalka Imre
Grafika, kivitelezés: Myx Grafikai Stúdió-Horváth Ákos
Fordítás:
Magyar-angol: Forgács Ildikó, Horváth Viki
Cigány-magyar: Kovalcsik Katalin
Ruszin-magyar: Agócs Gergely

A hangfelvételek 2001 szeptembere és 2002 szeptembere között készültek Budapesten, a Yellow stúdióban

Kapcsolódó oldal