2019. október 17.
RSS
 

 

Bizonytalan voltát világ állapotjának
Változását
gyűjtés
 
szöveg: Bizonytalan voltát világ állapotjának
Változását látjuk ím minden állatoknak
Kik ma egészségben voltak holnap lesznek
Torkában a halálnak.

Vízi buborékhoz mi életünk hasonló
Mezei virággal egyszersmind elhervadó
Nincsen e világon oly erős alkotmány
Mely lehessen állandó.

A mát Isten adta holnapot nem ígérte
Minden útaidat erősen megkötözte
Hogy száz esztendőt érj vagy csak ötvenig élj
Talán azt sem engedte.

További versszakok (felvételen kívül):

Boldogabbak nálunk a mezei virágok
Kertbéli szép rózsák, gyenge liliom szálak
Nem rettegnek semmit vidámok míg élnek
Van nékik is határok.

Tavasz melegtől igen szépen indulnak
Ékesen újulnak pünkösdkor virágoznak
Nyárban ellandkadnak hideg őszre kelvén
Egyszersmind elhervadnak.

Nincs néked úgy dolgod ember ha meggondolod
Erős számadásod, bizonytalan halálod
Meddig élsz nem tudod, de az nyilván vagyon
Hogy egyszer meg kell halnod.

Első óráját is születésed napjának
Jajszóval kezdetted idejét a világnak
Jaj lészen közepe, jaj lészen a vége
A te kimúlásodnak.

Semmit arról nem tudsz temetésed hol lészen
Gyalázatos-e avagy tisztességes lészen
Égi madaraknak avagy a vadaknak
Hasa koporsód lészen.

Mit ragaszkodol hát oly igen e világhoz
Megvér az úr Isten ne bízzál tárházadhoz
Nagyobb gazdagsága volt Crösus királynak
S hasonló lett koldushoz.

Világbíró Sándor nem elégedett avval
Hogy mind e világot meggyőzte hatalmával
Magát Isten gyanánt imádtatja vala
Nagy felfuvalkodással.

Azonközben néki mérget adának innia
Egy szamár körömből nagy Babiloniában
Szine elváltozék a király meghala
S elmúlt nagy hatalma.

Tegnap nem volt elég a világ gazdagsága
Immár halva fekszik csak négy sing föld hajléka
Az előtt lakozott gazdag palotákban
Most a földnek gyomrában.

Nincs hát itt mi nékünk maradandó városunk
Amint szent Pál írja zarándokság járásunk.
Még ma vígan lakunk, s már talán az úrtól
Holnap elhivattatunk.

Megkérdik ott ember mint éltél e világban
Ha igazán jártál-e el hivatalodban
Számot adsz arról is ha mit elrejtettél
Az úr talentomában.

Felebarátodat ha megkisebbítetted
Hírében nevében ha őtet megsértetted
Valjon javaidat igazán kerested
A szegényt segítetted.

Minden ember azért magát megoltalmazza
Rágalmazásoktól nyelvét megtartóztassa
Elveszendő kincsért aranyért, ezüstért
Lelkét el ne árulja.

Hasonló voltáról gyakorta emlékezzék
Magát elfelejtvén olyat ne cselekedjék
Isten tiszteletét mellyel megbántaná
Arról megemlékezzék.

Örök nyugodalmat adj uram híveidnek
Hogy tégedet menyben nagy dicsőségedben
Örökké dicsérjenek. Ámen.
előadó: Török Lajosné Horváth Teréz
előadásmód: ének
etnikum: magyar
település:Szany
vármegye:Sopron
gyűjtő: Lajtha László, Rajeczky Benjamin
felvétel helye: Magyar Rádió Stúdiója
felvétel időpontja: 1954.08.28.
archívumi jelzet: Gr219Ab
forrás: Pátria népzenei gramofonlemez-sorozat. Dunántúl

folkradio.hu