Elszökött harmincöt év

ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes

Az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttest 1988-ban Kőszegen alapította Gerlecz László és Besenyő Tibor

Az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes fennállása 35. évfordulójának megünneplésére készül: 2024. február 4-én, vasárnap 17 órától mutatják be jubileumi műsorukat az Agora Művelődési és Sportházban.

Az országosan elismert ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttest 1988-ban Kőszegen alapította Gerlecz László és Besenyő Tibor. A Szökős egy-két év múlva Szombathelyre került a HEMO-ba, a helyőrségi klubba, vagyis a honvédség keretein belül működött, ők biztosítottak próbatermet, fellépési lehetőségeket, emellett a táncosok a maguk művészeti útját is járták. 
 
 Itt csatlakozott hozzájuk Gaspari Gábor, aki felidézte: – A Szökőst 1993-tól a Berzsenyi Dániel Főiskola fogadta be, köszönhetően a felsőoktatási intézményben régóta hagyományos néptáncnak, amit Antal László koreográfus vitt a népművelés/ művelődésszervezés szakon belül. A főiskolásokkal kibővült, feltöltődött a létszám, és az intézmény a működtetésbe is beszállt. Az akkori főigazgató, dr. Gál László egyszer csak azt mondta: „Gyertek át!” Így lettünk BDTF Szökős Néptáncegyüttes. A sportcsarnok alsó termét Antal László átalakíttatta tükrös próba (balett-) teremmé, professzionális körülmények közé kerültünk. Hálás szívvel gondolunk az Ungaresca Táncegyüttesre, arra, amikor ők is rendelkezésünkre bocsátották a próbatermüket hétvégenként az MMIK-ban. Később a Nyugat-Magyarországi Egyetem, napjainkban pedig az ELTE Savaria Egyetemi Központ ad otthont a Szökősnek. 

Az elmúlt évtizedekről szólva arról is megemlékezhetünk, hogy nem egy (azóta is fennálló) házasság köttetett a Szökősön belül. A jelenséghez Gaspari Gábor azt fűzte hozzá, hogy a néptánc eredendően nem színpadi műfaj. Ahogy a nagy elődök egyike, Karsai Zsiga bácsi is megmondta: „A tánc nem a táncért van.”

 A falusi alkalmak, táncházak nem titkolt célja – eredetileg is – a legális párválasztás. – Nem csak a mi generációnkra, hanem a fiatalabbakra is jellemző, hogy szerelmek szövődnek, házasságok köttetnek, és aztán ennek nyomán gyermekek születnek, hiszen a fiúk és a lányok közel kerülnek egymáshoz a néptáncos próbák során. Legalább öt-hat házasság született az Ős-Szökősben, és ők is visszajönnek most táncolni a 35. évfordulóra a már felnőtt csemetéikkel, akik már szintén táncolnak – vagy nálunk vagy más együttesekben. Családokkal együtt szállunk be a jubileumi műsorba – fogalmazott Gaspari Gábor, aki szintén e körön belül nősült – és három gyermekéből kettő néptáncos –, ahogy Molnár Péter is, aki 2010 óta a Szökős művészeti vezetője, akinek mindkét gyermeke néptáncol. A gyerekek végigjárták a Reményik Művészeti Iskola csoportjait, amelyek a Szökős utánpótlásbázisaként is működnek. 

– Ez egy nagyon gyümölcsöző kapcsolat, hiszen a Szökősnek fontos, hogy legyen kinek átadni a hagyományokat, legyenek lelkes fiatalok, aki szívesen vesznek részt egy ilyen közösségben, és éltetik ezt a tánchagyományt, ami az egész további életükre is komoly hatással lehet. Ugyanakkor a gyerekek számára is fontos, hogy lássanak maguk előtt példákat, akár felnőtteket, akár náluk idősebb fiatalokat, akikre fel tudnak nézni, és akiktől át tudnak venni egy olyanfajta viselkedést, közösségi létet, ami megtartó erőt is jelent a mai világban – hangsúlyozta Molnár Péter. A Vasi Kislegény Czéh ma már a „Kis”-t el kellett, hogy hagyja, mert megnőttek a 10–12 éves fiúk, akik négy évvel ezelőtt a „Fölszállott a pává”-n közönségdíjat nyertek. Számos közösségi, táncos élményüket megkoronázta, hogy az elmúlt év nyarán a Távol-Keletre is eljutottak a legényesekkel egy fesztiválra. Idén nyáron a Szökősnek lesz hasonló kalandja: Portugáliába készül az együttes. A sportházban tartandó 35. jubileumi esten most ismét összesereglik a táncos közösség aprajanagyja. – Igyekszünk megmutatni a színeit az együttes múltjának, a jelenének és a jövőjének is – fogalmazott Molnár Péter. – A Kárpát-medencei táncokból merítünk, teszünk kitekintést a táncszínház irányába. 

Újra színpadra kerül a Tóték tánca, ami egy nagyon sikeres kamaradarabja volt az együttesnek, és zeneileg is színes palettán mozgunk: a Sárarany zenekar végigkíséri az estét, de megszólal az archaikus dudamuzsika, a tekerő és klarinét duó a Dél-Alföldi vidékről, és még rezes bandát is hallhat a közönség. Az együttes legújabb műsorszáma moldvai csángó táncokból készült kompozíció, amely ősszel Különdíjat ért el a Lajtha László koreográfiai versenyen. Az Ős-Szökős mellett fellép a „Ritkán Szökős”, a mostani aktív generáció, a Vasi Legény Czéh, a Bariska-Möndölecske ifjúsági és két gyermekcsoport, a Berbécs és a Bölicze. Érdekes, hogy a Reményik iskolai csoportok elnevezései mind a juh/juhocska szinonimái – Berke, Bariska, Möndölecske, Berbécs és Bölice –, nem is oktalanul, hiszen ahogy Molnár Péter mondja, ők mind tagjai a „nyájunknak”, az elnevezés a nyájhoz való tartozásukat jelzi. Az ünnepi műsor végén százan táncolnak majd egy színpadon, és fellép Bognár Szilvia énekesnő, aki korábban néptáncolt is, úgyhogy nem csak énekelni fog, hanem valaki meg is táncoltatja!

 

Merklin Tímea

text