Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az akkreditált népzene és népi ének képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el a Krónika megkeresésére az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata annak kapcsán, hogy az alapítvány a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzést kínál a hallgatóknak. Az immár második évfolyamához érkező képzés konkrét kínálatáról, távlatairól és pozitív hozadékairól is kérdeztük a kulturális szervezőt.

Idén immár a második évfolyama indul Kolozsváron az államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzésnek: az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben kínálja az oktatást a hallgatóknak. A népi hangszeres és népi ének képzés opcionális népzenei tantárgycsomag formájában egészíti ki a zenetanári képzést. Az Erdélyben több helyszínen működő EHHA kolozsvári intézetének kulturális szervezőjét, Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy tulajdonképpen mi késztette az intézményt arra, hogy elindítsa a hiánypótló egyetemi képzést. népzene Galéria
Népzene és népi ének: felsőfokú képzés volt a cél „A népzene és népdal terjesztése és megismertetése autentikus formában alapküldetése az EHHA-nak. Az alapítványnak közösséget teremtő és összetartó a tevékenysége, de Idézet azt is szeretnénk, ha minél többen felismernék annak jelentőségét, hogy a népzenélést szakszerűen érdemes tanulni és továbbadni, tanítani. A képzés a népzene és népi ének tudományos alaposságú megismerésére és művelésére is vállalkozik” – mondta el a kulturális szervező. Mint fogalmazott, örvendetes, hogy manapság sok helyen lehet hiteles módon népzenét és népdalt tanulni, a különböző táborokban vagy magániskolákban, képzéseken. Mint sorolta, Kolozsváron e tekintetben módfelett lényeges a Kallós Népzene Iskola munkája, ahol sok növendék – középiskolások, valamint a felnőtt korosztály – egyaránt megtanul muzsikálni vagy énekelni, viszont amennyiben megszerették a műfajt, nem volt lehetőségük ebben az irányban továbbtanulni. „Ebből a felismerésből fakadóan az EHHA kereste a megoldást, hogy felsőfokon biztosítson képzést azoknak az érdeklődőknek, akiknek egyre növekszik a számuk. Végül a BBTE Református Tanárképző és Zenepedagógiai Kara bizonyult a legmegfelelőbb lehetőségnek, ahol őszinte tenni akarással és hozzáértéssel karolták fel az elképzelést. Így államilag elismert, intézményes formában képezzük a képzőket, vagyis a leendő pedagógusokat” – fejtette ki Nagy Kata. 

Egyéni hangszeres és énekórák, repertoárismeret Azt is megkérdeztük, hogy gyakorlatban mit kínál a képzés hallgatóknak, valamint hogy miként, hol fogják tudni kamatoztatni a képzés elvégzése után az ott megszerzett tudásukat. „Jelenleg a népzenei képzés egy tantárgycsomag formájában érhető el azok számára, akik a zenepedagógia alapképzésre jelentkeznek. Ez a csomag magában foglalja az egyéni hangszeres és énekórákat, a repertoárismeretet és kamarazenélést, ez heti 2-3 órát jelent, és a kötelező opcionális tárgyak közül választható. Ezek a tárgyak az egyetem elvégzésekor a diplomamellékleten is megjelennek, így az elhelyezkedésben előnyt jelent a képzés” – mutatott rá a kulturális szervező. Kifejtette, a népzenei jellegű tárgyak oktatását erdélyi és magyarországi népzenészekkel és népzenetanárokkal oldják meg, akiknek megfelelő a tudása, képzettsége. Idézet Ahhoz, hogy a kezdeményezés sikeres legyen, első rendű és rövid távú célunk az oktatói bázis kialakítása, ez már folyamatban van. Tervezzük, hogy évek alatt felfejlesztjük a képzést önálló szakká. Azt a réteget célozzuk, akik már nem csupán az ének és zene öröméért, hobbiszinten teszik ezt, hanem leendő pedagógusi elköteleződésük mellett vállalják magyar népi zenei műveltség továbbadásának felelősségét is” – magyarázta Nagy Kata

Arra is kitért, hogy az egyetemi tanórai kínálatot igyekeznek úgy kiegészíteni, hogy vonzóvá és tartalmassá tegyék a képzést. „Többször volt alkalmunk fellépési lehetőséget kínálni fesztiválokon, koncerten vagy kulturális rendezvényeken, ahol a nyilvánosság előtti szereplést is megszokhatják a diákok. Továbbá szakmai napokat és mesterkurzust szervezünk, ahol tulajdonképpen az egyetemi tudást mélyíthetik el a résztvevők egy-egy alkalom keretében, adatközlők segítségével. Ilyenkor mindig egy-egy néprajzi kistérség zenei hagyományaival és anyagával foglalkoznak” – fejtette ki a kulturális szervező. A képzés lelki, pedagógiai, identitáserősítő pozitív hozadékai Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy az EHHA szervezőjeként hogyan látja, mik a fő lelki, pedagógiai, identitáserősítő pozitív hozadékai annak, ha valaki a magyar népzene hagyományait és gazdagságát megismeri, és módszeresen, szakszerűen tanítja. „A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet. Nyilván mint a legtöbb képzés, ez sem önmagáért való, hanem hosszú távon perspektívát kínáló, intézményes keretek között zajló program, küldetés. Idézet Célunk, hogy azokat képezzük, akik ezt a tudást majd továbbíthatják szakmai karrierjük során, az óvodapedagógustól az egyetemi oktatóig. És mint arra korábban már utaltam, nem csupán a tárgyi tudást kívánjuk továbbítani, hanem azt az értékrendet, életérzést és életformát, amit ez a kultúra teremt. Ma már legtöbben felvételek alapján tanulják meg a hagyományos muzsikálást, éneklést, és tökélyre vihetik a hiteles előadás minden részletének elsajátítását. Ez az előttük járó generációnak köszönhető, amelynek módjában állt összegyűjteni ezt a zenei anyagot” – mutatott rá Nagy Kata. Kifejtette, mára már kevesebb lehetőség nyílik megismerni közvetlenül azt a környezetet és életmódot, ami ennek a műveltségnek a bölcsője. Idézet Nem a múltat akarjuk konzerválni, hanem a hagyományok változását folyamatában megragadni és megőrizni azt, ami értékrendet közvetít, hiszen ez megerősíthet életvitelünkben és kapcsolati körünk bővítésének irányait is megszabhatja. Hozadéka ennek a programnak továbbá, hogy segít a falusi, kistáji közösségek önmagukra találásában, megerősíti őket abban, hogy kultúrájuk értékes, hogy ez az örökség a teljes magyar műveltség része és érdemes azt akár visszatanulni is” – mondta el Nagy Kata. 

Arra is kitért, hogy a képzéshez kapcsolódó mesterkurzusaikat rendszerint nyílttá teszik: a következő alkalommal kihelyezett formában, Széken találkoznak május 23-24-én, ahol helyi adatközlő zenészektől és énekesektől lehet majd tanulni. „Ez tulajdonképpen terepgyakorlat lesz a diákok számára, ugyanakkor várjuk az érdeklődőket, akik minimális népzenei alapképzéssel rendelkeznek. A további részletekért kérjük, kövessék honlapunkat vagy Facebook-oldalunkat” – mutatott rá a kulturális szervező. Az Erdélyben is működő Hagyományok Házát a gyergyóditrói születésű Kelemen László zeneszerző, folklorista hozta létre, aki két évtizeden át irányította Magyarországon, majd Erdélyben is a hálózatot. Kelemen László szerteágazó munkásságát március 15. alkalmából Kossuth-díjjal jutalmazták, ebből az alkalomból az elismerésről, pályájáról, a népi kultúra tovább éltetésének lehetőségeiről is beszélt a Krónikának. Itt olvasható interjúnkban Kelemen László az akkreditált képzés távlatairól is beszélt.

 Kiss Judit