Idézet

Pávai István írta a pásztorok furulyázásáról

A hagyományos szokásrendben mind az éneklés, mind a hangszerekkel való kapcsolat szerves része a népéletnek, nem valamilyen önálló »művészeti« tevékenység. Több erdélyi magyar és román pásztortól hallottam, hogy a legeltetés közben hangzó furulyaszó növeli a termelékenységet, a juhok számára ugyanis azt az információt nyújtja, hogy jelen van, és ébren van a pásztor, így biztonságban érezhetik magukat. A furulyaszó hiánya esetén jobban félnek a külső veszélytől [...]. A nyugtalan, mozgolódó állatok kevesebbet legelnek, lassabban fejlődnek, csökken a tejhozamuk.

Pávai István: Az erdélyi magyar népi tánczene. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2012. 304. oldal