Az éneklési alkalmak sem önmagukban léteznek, hanem közösségi vagy egyéni munkákhoz, a különböző társas és párkapcsolati rítusokhoz kapcsolódnak, amelyek keretében a hangszer is jelen lehet opcionálisan vagy a helyi szokásrend szerint kötelező érvénnyel, például a táncalkalmak többsége esetében. Így a hangszeres-énekes szembeállítás a hagyomány rendszerének szemszögéből nézve nem annyira indokolt, inkább szervesen együtt élő, egymást kiegészítő, kétféle előadásmódról beszélhetünk.