Idézet

Pávai István írta

„A tánckísérő funkció elsődlegessége pontos ritmikát, megszokott tempót vár el a zenésztől, harmóniai szempontból viszont e zene közönségének nincsenek kötelező elvárásai, még akkor sem, ha meg tudja különböztetni a jó és a rossz kontrást. Ezért néprajzilag hitelesnek tekinthető az ujjait a fogólapon találomra rakosgató kontrás vagy bőgős is, ha vonótechnikája megfelelő. Zeneileg viszont nem hiteles, hiszen a hagyományőrző zenészek tudják a helyes megoldást a saját harmóniarendszerük szempontjából, s ha tehetik, azt ismerő kontrást hívnak magukal muzsikálni [...].”

Pávai István: Az erdélyi magyar népi tánczene. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2012. 384. oldal

Kapcsolódó idézetek

Pávai István az énekkíséretről

„Ha a táncosok énekelnek, a zenész is énekszerűbben, díszítve, de simán, figurációk nélkül, esetleg csak sorvégi figurációkkal játszik. A dallamot se cserélheti másra, míg a táncosok nem énekelnek el annyi versszakot, amennyit csak akarnak. Az ének megszűntével viszont megismételheti ugyanazt a dallamot, ezúttal figurációkkal tarkítva.”

Pávai István: Az erdélyi magyar népi tánczene. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2012. 87. oldal