Kallós Archívum 7. Észak-mezőségi magyar népzene. Bonchida - Válaszút

Előadó:

válogatás

Szerkesztő:

Kallós Zoltán

Kiadó:

Kallós Zoltán Alapítvány

Megjelenés éve:

2017

Azonosító:

RNF 16603

Leírás

Archív felvételek Kallós Zoltán gyűjtéséből
Technikai rekonstrukció: Németh István

Idézet a kísérőfüzetből:

BONCHIDA-VÁLASZÚT

Bonchida és Válaszút két szomszédos falu a Kis-Szamos völgyében, Kolozsvártól 26-30 km-re. Bonchida a Szamos jobb partján, a Kötelendi-patak torkolatában, Válaszút a Szamos bal partján, a Borsai-patak torkolatában található. Néprajzilag még idesorolható öt falu: Kendilóna, Kolozsborsa, Magyarmacskás, Fejérd és Telekfarka. Ez egy kisebb tájegyséi egység a Mezőségen belül. Mind a két falu régi lelet nagy egyezést mutat a bukovinai székelyek népviseletével.
Az okleveles források Bonchidáról az 1263-as években tesznek említést először. Román kori temploma viszont egy régebbi időről tesz bizonyságot. A templom minden valószínűség szerint 1130-ban épült, és az 1241-es nagy tatárjárás idején leégett. 1703-ban a két helység kirablásával végződő kuruc-labanc csata színhelye. Válaszút határában, a Bánffy-réten ma is jól kivehető a tömegsírt jelző domb, a vasúton belül. 1717-ben az utolsó tatár betörés elpusztítja mindkét falut. Említésre méltó a bonchidai Bánffy-kastély, az „erdélyi Versailles”.
Válaszutat az okiratok 1325-ben említik először. A helyi szájhagyomány szerint Verecke felől jőve a honfoglaló magyarok átkelve a Meszes-hegységen, a Kis- vagy Nagy-Esküllőn egy újabb vérszerződést kötöttek. Innen leereszkedve a Borsai-patak völgyén, Válaszútra érve, háromfelé vált a sereg. Egy része ment Kolozsvárnak, másodrésze Désnek és a harmadik része a Mezőségnek. Innen eredne a Válaszút név. 1499-ben egy esküllői birtokos halastava, átszakítva a gátat, kétszer is teljesen elpusztította az egész falut. 1658-ban, II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata után újból tatárok égették fel a falut. A válaszúti templomot a falain elhelyezett felirat szerint Bornemissza Kata ,építette meg, „régi romlásából” 1677 ben. A régiből csak az északi fal maradt meg. Ugyancsak elevenen él a nép emlékezetében a Válaszúti György unitárius lelkész által leírt református-unitárius hitvitát tartalmazó dráma, a Válaszúti komédia. Helyi közmondás: „Azt akarják, hogy legyen még egy válaszúti komédia?” Mindkét falu lakossága vegyes nemzetiségű, mintegy 2/3-a román, 1/3-a magyar. Kis részben vannak még cigányok is.
A bonchidai felvételeket hallgatva meggyőződhetünk arról, hogy az egymás mellett élő három nép közötti kölcsönhatások csak gazdagították és szebbé tették ezt a zenét. Népzene és néptánc szempontjából a mezőségi kutatások nagy jelentőségű és meghatározó szerepet játszanak a magyar közművelődésben. A 70-es években kezdődő népzene- és néptáncmegújulás, a táncházmozgalom bázisa az utóbbi években gyűjtött és feltárt mezőségi zene és tánc lett. A Magyar táncházmozgalom átlépte Magyarország határait is. Ez az a mozgalom, amely az egész világ magyar és nem magyar ifjúságát összefogja.

Kallós Zoltán

Most szól: