Fekete városban fehér torony látszik

Fekete városban fehér torony látszik,
Látom a rózsámat más ölébe játszik.
Sajnálom szólítni, szívét szomorítni,
Szívét a szívemtől elidegenítni.

Csak azt mondd meg, rózsám, hogy melyik úton mégy el,
Felszántatom én azt aranyos ekével.
Be is vetem én azt szemenszedett gyönggyel,
Be is boronálom a sűrű könnyeimmel.

A hegyek közt lakom, keress föl galambom,
Csendes folyóvíznek csak zúgását hallom.
A csendes folyóvíz télben elaluszik
De ja gyönge szívem soha meg nem nyugszik.