Előadó:
Horváth Istvánné Balogh Gizella
Előadásmód:
ének
Műfaj:
betyárdal
Etnikum:
magyar
Település:
Jászkarajenő
Megye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Gyűjtő:
Paulovics Géza
Zavaros a Tisza, nem akar higgadni,
Ez a híres Bogár Imre által akar menni.
Által akar menni, lovat akar lopni,
Kecskeméti zöld vásáron el akarja adni.
El akarja adni, bölcsőt akar venni,
Ezt a híres Dali Marcsát el akarja venni.
Kutyakaparási csárda ki van világítva,
Odajár a Bogár Imre kilenced magával.
Belép a csárdába, szivar a szájába,
Háromszor is körüljárja, mégsem gyújtott rája.
Kocsmárosné lánya, van-e söre, bora?
Van énnékem söröm, borom, betyárok számára.
Nem vagyunk betyárok, csak rabló betyárok,
Szegényeket gazdagítjuk, a gazdagokat fosztjuk.
Kocsmárosné hallja, száz icce bort adna,
Megkínálom a vármegyét, hogy ne legyek rabja.
Vasat a betyárnak, kezére, lábára!
Most viszik a Bogár Imrét a vármegyeházára.
Nyisd ki Duli Marcsa ablakod firhangját!
Most viszik a Bogár Imrét ezüst pejparipán.
Ezüst a kantárja, réz a zabolája,
Ez a híres Bogár Imre annak a gazdája.
Harangoznak délre, féltizenkettőre.
Most viszik a Bogár Imrét a vesztőhelyére.
Felnézett az égre, így sóhajt az égre,
Jaj Istenem, sok rablásim most jutnak eszembe.
