Jászsági ünnepnapok. Jászsági népdalfelvételek 1953-1998

— Leírás —

"Embernek ének őrzi az időt,
Az tartja számon eleinket!
Hallgass meg egy semmicske éneket,
S szíve járását hallod az időnek!"

Ezt az igazán szép gondolatot Ratkó József költő írta a Segítsd a királyt című drámájában. Valóban így van ez egy nép életében is. Gondoljuk csak végig, mi volt az, ami megtartott bennünket az évszázadok viharaiban magyarnak? A nyelvünk, dalaink, táncaink, hagyományaink. Pedig olyan könyvünk soha nem volt, amelyből a hazaszeretetről, a hűségről - a szülőföldhöz, néphez, nemzethez - tanítottak volna bennünket. De ha jó figyeltünk, ott volt minden történelemórán, amikor a magyar nép fájdalmasan szép történelmét tanultuk, s ott volt minden földrajzórán, amikor fájdalmasan apróra zsugorított hazánk határait, hegyeinek, vizeinek nevét megjegyeztük, s ott volt minden irodalom órán, amikor Balassi, Petőfi, Arany, Nagy László, Illyés Gyula sorait suttogtuk. S ott volt, s ott van minden énekórán, amikor jókedvünkből vagy éppen bánatunkból elénekelünk egy-egy szép népdalt. Mert mikor énekel vagy énekelt az ember? Énekelt, ha öröm érte, ha bánat, ha nagyon egyedül volt, vagy ha nagyon jól együtt volt másokkal. Egy jókedvvel, méltósággal elénekelt dalból az egyéniség legszebb energiái törhetnek felszínre.
Ahogyan ragaszkodott az évszázadok során a magyar nép a dalaihoz, népi kultúrájához, úgy ragaszkodik még a mai napig is a jászsági ember szűkebb szülőföldjéhez, a Jászsághoz. Kerüljenek is bárhova az országon belül és kívül, mindig büszkén, emelt fővel hangoztatják és vállalják jászságukat. De nemcsak ennyit tesznek, hanem áldoznak is szűkebb szülőföldjük kultúrájáért. Ezer tanújelét adták ennek már eddig is és adják ma is. Ezen a felvételen olyan énekesek szólalnak meg, akiktől évtizedekkel ezelőtt gyűjtöttek, s akiknek legtöbbje már a csillagoknak énekel. Hála Isten, hangjukat megőrizte a magnetofonszalag.
A dalok ívét a népszokások egész évi fűzére adja - újév, farsang, húsvét, pünkösd, aratás, Mária nap, karácsony. A farsang idején a lakodalmas és szerelmes dalok szólalnak meg, majd tavasszal a pásztorkodás s a gyermekek játékai, nyáron a summás és aratási énekek, majd egy szép búcsús ének, ősszel szüret idején a mulató és tréfás dalok, s ide kapcsolódnak a katonadalok is. Télen az advent és a karácsony énekeit hallhatjuk, s végül estéli imádságokkal zárjuk a sort. Érdekességképpen megszólal Lehel kürtje is.
"Élő fa az idő és égig ér:
Gyökere, alsó ágai: a múlt,..."
Ismét Ratkó József szavait idéztem, mert ha egy nép nem tud a múltjába kapaszkodni, nem lesz jövője sem. Múltunk hajszálgyökerei a dalaink, amelyeket elődeink reánk hagytak. Ez kell, hogy erősítsen bennünket magyarságunkban, hitünkben. Hiszem, hogy erőt és reményt ad a magyar népnek az elkövetkezendő ezer évhez. Ez az újabb jászsági dalokat tartalmazó CD lemez és kazetta lélekemelő honfoglalás Bartók Béla és Kodály Zoltán országában.
Budai Ilona

— Felvételek —