Szováti tánczene

Előadó:

Dezső Erzsébet, Maneszes Márton „Kántor”, Mester László, Doór Róbert

Előadásmód:

ének, kiáltozás, hegedű, kontra, bőgő

Műfaj:

lassú cigánytánc, cigánytánc, összerázás, sűrű csárdás

Etnikum:

magyar

Település:

Magyarszovát

Megye:

Kolozs

Tájegység:

Belső-Mezőség (Mezőség, Erdély)

Gyűjtő:

Kallós Zoltán

Felvétel helye:

Budapest, Fonó Budai Zeneház

Felvétel időpontja:

1997.04.12-15.

Szöveg

  • Szépen veri az eső a virágot,
    Te meg babám kerüld meg a világot.
    Kerüld meg ezt a világot, kereken,
    Mert nem voltál hű szeretőm sohasem.

    S ha meguntál régi babám szeretni,
    Szabad néked más szeretőt keresni.
    Adjon Isten szebbet, jobbat nálamnál,
    Nékem pedig csak amilyen te voltál.

    Diófából van a babámnak ágya,
    S ha ráülök, hajlik mind a négy lába.
    S tedd be babám, tedd az ágyad a falig,
    S tiéd voltam, tiéd leszek halálig.

  • Rikoltozások

    A menyasszony olyan szép,
    Mint üveg alatt a kép,
    Vőlegényünk se csúnya,
    Olyan, mint egy bokréta.

    Nyüszű lányok, ügyes lányok,
    Piros murok után járnak,
    Úgy járnak a legény után,
    Mint a róka a tyúk után.

    Anyámasszony, ne búsuljon,
    Hoztunk, hogy ki mosogasson,
    A házat is kiseperje,
    A sarokba jól belökje.

    Túl a hegyen, innen is,
    Áldjon meg az Isten is,
    Téged babám, engem is,
    Mégaki felnevelt is.

    Édesanyám sok szép szava,
    Kit fogadtam, kit nem soha,
    Hallgattam a másokéra,
    Nem az édesanyáméra.

    Édesanyám lánya vagyok,
    Sárgadinnye-hajból vagyok,
    Csókot is csak annak adok,
    Akinek csak én akarok.

    Kertek alatt foly’ el a víz,
    Bennem babám soha ne bízz,
    Ha bízol is, csak úgy bízzál,
    Szeretőről gondoskodjál.

    Húzzad cigány, húzzad jobban,
    Táncolnivaló kedvem van,
    Kitáncolom a lelkemet,
    Mind megiszom a pénzemet,
    Addig iszok, míg csak bor lesz,
    Azután a víz is jó lesz.

    Le az úton le, le, le,
    Piros alma levele,
    Piros alma, hasadj meg,
    Régi babám, csókolj meg,
    Adj egy csókot az orcámra,
    Régi babám utoljára.

    Kicsi nékem ez a ház,
    Kirúgom az oldalát,
    Kicsi nékem ez a csűr,
    Kirepülök, mint egy fürj.

    Úgy szeretem a táncot,
    Mint a cigány a pánkot,
    De még jobban a legényt,
    Mint a szőlőszemecskét.

    Ne nézz rózsám, ne nevess,
    Mert megtudják, hogy szeretsz,
    Reám néztél, nevettél,
    Megtudták, hogy szerettél.

    Három éjjel, három nap,
    Nem elég a lábamnak,
    Helyet kérünk nekünk is,
    Ha kicsinyek vagyunk is.

  • Tiltnak babám, tiltnak tőled,
    Titkon se beszéljek veled,
    Aj la-la-la-la-la-la
    Hogyha látlak, kerüljelek,
    Titkon se beszéljek veled.
    Aj la-la-la-la-la-la

    S édesanyám mondta nékem,
    Minek a szerető nékem,
    Aj la-la-la-la-la-la
    De én arra nem hallgattam,
    Titkon szertőt tartottam.
    Aj la-la-la-la-la-la

  • Régi babám, törjen ki a nyavalya,
    Este, mikor lefekszel az ágyadba,
    Addig törjen sejehaj, míg én jutok eszedbe,
    Valamikor én ültem az öledben.

    Régi babám, ha meguntál szeretni,
    Szabad néked más szeretőt keresni,
    Adjon Isten sejehaj, szebbet, jobbat nálamnál,
    Nékem pedig csak amilyen te voltál.

Most szól: