Kallós Archívum 9. Mezőségi magyar népzene. Magyarszovát – Búza

Előadó:

válogatás

Kiadó:

Kallós Zoltán Alapítvány

Megjelenés éve:

2017

Azonosító:

RNF 16605

Leírás

Archív felvételek Kallós Zoltán gyűjtéséből
Zenei rendező: Árendás Péter, Kelemen László
Szaktanácsadó: Kallós Zoltán

Idézet a kísérőfüzetből:

BÚZA

Búza (Buza, Kolozs m.) a Mezőség északi részén, mintegy 35 km-re Szamosújvártól keletre, három megye (Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód) találkozásánál helyezkedik el. A község neve az Árpád-kori Búza személynévvel azonos, és a helynévképzés régies módjára utal.
Az egykor Szolnok-Doboka vármegyei nagyközség már az őskorban lakott település volt, erre utalnak a kőkorszakból származó régészeti leletek. Írásos emlékekben is több mint hét és fél évszázados múltra tekint vissza; első ízben 1220-ban említik „villa Búza” néven. A XV. század közepén, amikor Hunyadi János, majd halála után Szilágyi Erzsébet birtokába kerül, már város (oppidum). Lakói ekkor elsősorban szászok (innen a helység német elnevezése - Busendorf), akiknek jelentős része ismeretlen okból a következő században elvándorolt, és megalapította Tekét. Az itt maradottak a XVI. század folyamán elmagyarosodtak. Mezővárosi rangját a XVII. század végén, valószínűleg a háborús pusztítások nyomán vesztette el. Ekkor pusztult el a vára is, amelynek fennállásáról 1455-ben már említés történik.
Lakosságáról a XIV. századtól rendelkezünk adatokkal. Már ekkor jelentős település, hisz papja 1332 és 1337 között 60 dénár pápai tizedet fizet. Lakosai a XVI. században unitáriusok, majd reformátusokká lettek.
Akárcsak a legtöbb erdélyi települést, Búzát sem kímélte a történelem vihara: 1241-ben a tatár, 1545-ben a moldvai vajda, 1602-ben Basta, 1690-ben és 1717-ben a török-tatár dúlta fel és rabolta ki.
Az 1786-os összeírás szerint Búzában 91 jobbágy és 27 zsellér lakott 116 telken. Számuk alig 50 év alatt jelentősen emelkedett, mert 1831-ben már 1182 lakosa volt a falunak. A század végén ez a szám 1658-ra, 1913-ban pedig 2004-re emelkedett. Azóta a fejlődés megtorpant, hiszen 1970-ben az összlakosság alig 2185 fő. Nemzetiségi eloszlás szerint a románság 55-58%-ot tesz ki, a többi lakója magyar.

Halmos Béla