Betlehem kis falujában

Betlehem kis falujába,
Karácsonykor éjfél tájba,
Fiú Isten ember lett,
Mint kis gyermek született.

Őt nevezték Jézuskának,
Édesanyját Máriának,
Kit pólyába takartak,
Befektették jászolba.

S az angyalok fenn az égben,
Mennyei nagy fényességben,
Mennyei dalt zengenek,
Dicsőség az Istennek.

Pásztorok a falu mellett,
Báránykákat legeltetnek,
Hallották az éneket,
Jézuskához siettek.

Megtalálták a jászolba,
Jézuskát az istállóba,
És őt szívből imádták,
Mennynek, földnek királyát.

Jézust sokan nem szerették,
A rossz emberek üldözték,
És egy éjjel elfogták,
Pilátushoz hurcolták.

Elítélték kínhalálra,
Megfeszíték keresztfára,
Ott halt meg sok kín után,
Nagypénteken délután.

S levették a keresztfáról,
Sírt csináltak kősziklából,
Testét odahelyezték,
És katonák őrizték.

De nem sokáig maradt ott,
Húsvét napján feltámadott,
Végre negyven nap múlva,
Mennyországba ment vissza.

Köszöntő

Megzendült az ének ember gyermek ajkán,
Az Úr Jézus Krisztus születése napján.
Örömünnepe van az emberiségnek,
Öröme a földnek, ünnepe az égnek.
A várva-várt vendég hozzánk megérkezett,
Az ígért Messiás, Jézus megszületett.
Jézus az árváknak igaz szószólója,
A bánatos szívnek megvigasztalója.
Akik a búbánat poharát ürítik,
Hozzon az Úr Jézus boldog jövőt nékik.
Ámen.