Gyenge violának földre hajlik az ága

Gyenge violának földre hajlik az ága,
Az én kiskalapom csak a szél fújdogálja.
Fújjad szellő, úgy sem sokat fújdogálod már,
Mert a Stalin Jóska katonája leszek már.

Lassan forog ej, haj, a gőzkocsi kereke,
Mikor a belseje, regutával van tele.
Barna kislány sírva kérdi a mozdonyvezetőt,
Mikor hozza vissza azt a régi szeretőt?

Barna kislány sej, haj, visszahozni nem lehet,
Mert hogyha katona, le kell töltse a három évet.
Három évet letölteni gyenge vagyok még,
Jövő októberbe, majd erősebb leszek én.