Kallós Archívum 10. Mezőségi magyar népzene. Feketelak

Előadó:

válogatás

Szerkesztő:

Kallós Zoltán

Kiadó:

Kallós Zoltán Alapítvány

Megjelenés éve:

2017

Azonosító:

RNF 16606

Leírás

Archív felvételek: Andrásfalvy Bertalan, Kallós Zoltán, Martin György, Olsvai Imre, Pesovár Ferenc és Sztanó Pál gyűjtéséből.
Technikai rekonstrukció: Németh István

Idézet a kísérőfüzetből:

FEKETELAK

Kolozs megyében, az erdélyi Mezőség központjában található, 28 km-re Szamosújvártól. Kolozsvár felől a Pusztakamarás-Mócs-Kolozsvár útvonalon közelíthető meg.
Az eredetmonda szerint egy Fekete Gergely nevezetű vándorló ember telepedett le először erre a helyre. Erről az emberről nevezték el a katlant Feketelaknak. Ugyancsak ő volt az, aki a háza feletti meredek, napos domboldalon beültette a Mezőség első szőlővenyigéjét. Mivel a bor ízletes volt, a gazdája egy zacskó ezüstpénzt adott neki, hogy a domboldalt be tudja ültetni szőlővel. Viszont ennek megmunkálására emberekre volt szükség. Így aztán négy szatmári családot telepítettek ide: a Balla, a Sós, a Kis és a Marha családokat. A falu lakóinak többsége még ma is ezeket a neveket viseli.
Szolnok-Doboka vármegye monográfiájában a következőket írják Feketelakról: „...első írásos említése 1329-ből származik. A falut Laak néven említik. 1589-ben Feketelak előnevét állítólag az itt található feketés vizű tó nyomán kapta. Három oldalról elkerített szűk völgyben találjuk a házakat. A falu közepén az azonos nevű patak fut keresztül. Kezdettől fogva magyarok voltak lakói. Nevének más változatai is előfordultak, többek között: 1553-ban Lak, 1589-ben Feketelak. Román neve 1831-ben Lák”. Feketelak ma közigazgatásilag Gyekéhez tartozik (Légennel, Kőristanyával, Kispulyonnal és Vasasszentgotthárddal együtt). Református lelkipásztori hivatalához tartoznak a következő filiák: Cege, Gyeke, Pujon, Göc. A települést uraló kőtemplom 1884-ben épült. A falu lakosai kezdettől fogva magyarok voltak, s mint ilyen települést pusztították el 1601-1603 közt úgy, hogy nem maradt benne meg több 5 léleknél. A roman lakosság a XVIII. század elején kezd ide betelepedni, dokumentálja írásában Makkai László a Szolnok-Doboka megye pusztulása a XVII. század elején című könyvében, amely 1942-ben jelent meg Kolozsváron.
A Varga E. Árpád-féle Erdély nemzetiségi és felekezeti statisztikájában megtaláljuk a népesedési adatokat 1850-től 1992-ig. A XX. század első harmadában lakosainak száma 845. A második világháború után, a kom- munizmus erőltetett iparosítási politikája miatt lakossága egyharmadára csökkent. Egytanerős Magyar nyelvű iskolája 1994-ben megszűnt. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 301 lakosból 187 magyar, 94 román és 20 cigány nemzetiségű.
A völgy, ahol a falu elterül, minden irányból szélvédett, kitűnő szőlő- és gyü- mölcstermő vidék. Lakói földművelők és állattenyésztők. Kukorica, búza, dohány a fő termesztett növény. Ma a feketelakiak és leszármazottaik nagy része szamosújvári lakos.