Tisza partján kinyílott a tulipán

Tisza partján kinyílott a tulipán,
Az én szívem csak utánad óhajt már.
Minek óhajt, minek szólsz, minek vársz,
El is hiszem, hogy nem is gondolsz már rám.

Légy csak boldog, felejts el, hogy szerettél,
Nem átkozlak, hogy engem megvetetrél.
Legyen boldog ki elnyeri szívedet,
Aki jobban érdemli szerelmedet.

Nem átkozlak, nem szokásom, nem szokásom.
Verjen meg a sóhajtásom, sa laj la.
Verjen meg a sóhajtásom, sa laj la,
S a sok sűrű könnyhullásom, sa laj la.

Én az uram nem szeretem, nem biz én,
Ha ránézek, keservesen sírok én.
Sírok-sírok, siratom a lányságom,
Siratom a lánykori boldogságom.