Édesanyám, mért szültél a világra

Édesanyám, mért szültél a világra,
Kilencfontos ágyúgolyó számára,
Kilencfontos, ehaja, ágyúgolyó megtalál,
Azt se mondom, volt nékem édesanyám.

Megátkozott engem az édesanyám,
Hogy ne legyen se országom se hazám,
Csipkebokor, ehaja, legyen az én szállásom,
Ott se legyen soha megmaradásom.

Nincsen csillag az égen, mer lehullott,
Nékem sincsen szeretőm, mer elhagyott,
Lesz még csillag, ejhajaj, sűrű csillag az égen,
Nékem is lesz szeretőm még a héten.

Megátkozlak, mér elhagytál engemet,
Mer’ még a nap is elhagyja az eget,
Amerre jársz, ehaja, legyen ott földindulás,
Jusson eszedbe a szeretőhagyás.

Azt kívánom kisangyalom tenéked,
Hogy az út is rózsát nyíljék előtted,
A fűszál is, ehaja, piros almát teremjen,
A te szíved engem el ne felejtsen.