Ha bemegyek a közkórház kapuján

Ha bemegyek a közkórház kapuján,
Jön a portás, mutatja az irodát,
Jobbra tessék, balra írják a nevét,
Ápolónő készíti a fekhelyét.

Ha felmegyek a felső emeletre,
IIlus madám mérgelődik előre,
Tessék, kérem, itt a maga fejlapja,
Hogy ne járjon egész nap a nyakamra.

Kilenc óra, csengetnek a vizitre,
Főorvos úr siet az emeletre,
Fölveszi a fehér vizitkabátját,
Úgy hallgatja minden beteg panaszát.

Három ablak van a műtőszobába,
Ahol minden beteget operálnak,
Sírnak-rínak, keseregnek szegények,
Mikor a műtőasztalra kerülnek.

Mikor vége van az operolásnak
Kicsenget a főorvos a madámnak,
Madám, kérem, vigyázzon a betegre,
Nehogy elaludjon szegény örökre!