Kallós Archívum 24. Válaszúti magyar népzene

— Leírás —

Gyűjtötte:
Andrásfalvy Bertalan, Kallós Zoltán, Martin György, Pesovár Ferenc (1961.10.)
Kallós Zoltán (1962.01.)
Kallós Zoltán (1962.08.)

Szerkesztő munkatársai: Balázs-B. Gyöngyi, Németh István
Technikai rekonstrukció: Németh István

Idézet a kísérőfüzetből:

VÁLASZÚT

A Borsa patak torkolatában, Szamosújvár és Kolozsvár között fekszik, Kolozsvártól mintegy 26 kilométerre.
Válaszútat az első okiratok 1325-ben említik. A helyi szájhagyomány szerint Vereczke felől jöve a honfoglaló magyarok átkelve a Meszes-hegységen, a Kis- vagy Nagy-Esküllőn, egy újabb vérszerződést kötöttek. Innen leereszkedve a Borsa-patak völgyén, Válaszútra érve, három felé válott a sereg. Egy része ment Kolozsvárnak, másodrésze Désnek és a harmadik része a Mezőségnek. Innen eredne a Válaszút név.
Régi népviselete, nyelvjárása, zenéje, tánca és népszokásai alapján a mezőségi néprajzi egységhez tartozik. Válaszút népének néprajzi vonásai szorosan megegyeznek Bonchida, Kendilóna, Kolozsborsa, Alsótök, továbbá Fejérd, Telekfarka és Kolozs magyar lakosságának sajátosságaival.
Az 1960-as évek elején, amikor e dalok és táncok gyűjtése történt, Válaszúton a tánchagyományok még viszonylag elevenen éltek. Az 1950-es években a hagyományos táncokon kívül mást még alig jártak. A modern társastáncok az 1970-es évek elején kezdtek elterjedni, állandósulásuk pedig az 1980-as évek elején történt. Emiatt egyes hagyományos táncok - különösen a férfitáncok - lassan kiszorulnak a táncrendből. Az új táncokat a városban tanuló ifjúság honosította meg.
A falu lakossága többségben román. Kisebb számban cigányok is vannak a faluban. Mindhárom nemzetiség régen külön rendezte táncát. Nagy ünnepeken még a gyermekeknek is volt táncuk: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor a kicsik tánca.
Zenészt Bonchidáról, Kendilónáról hoztak, vagy a helyieket fogadták meg. A zenekar összetétele: muzsikus, brácsás és gordonos. Régebben klarinétos is volt a bandában, bálban vagy lakodalmak alkalmával cimbalmost is fogadtak.
A tánc mindig a férfitáncokkal, a ritka magyarral kezdődött, utána következett a sűrű magyar. Ezt követte a még gyorsabb verbunk is, ha valaki kérte. A férfitáncot követte a páros tánc, a lassú csárdás majd a sűrű csárdás.
A vegyes nemzetiségű Válaszúton a románok és cigányok is ugyanezeket a párostáncokat táncolták, kisebb-nagyobb eltérésekkel. A tánchoz használt dallamok nagy része közös, de a románoknak is vannak kedvelt saját, a magyarok által roman csárdásnak nevezett dallamaik, s a cigányoknak is cigánycsárdásaik.

Balázs-B. Gyöngyi

— Felvételek —