Bánat, bánat, hol születtél

Bánat, bánat, hol születtél,
Talán a fellegből estél?
Bánat, olyan, mint az enyém,
Nincsen a földkerekségén.

Kinek panaszoljam magam,
Kinek mondjam a bánatam?
Kinek mondjam, ki hallgat meg,
Engemet ki vígasztal meg?

Megmondanám a virágnak,
De jaz megmondja jaz ágnak,
Nem mondom én, csak a földnek,
Mer’ az nem mondja senkinek.

Fekete föld, neked mondom,
Te legyél a vigasztalóm!
Hallgassál meg, vigasztalj meg,
Árva szívem nyugtassad meg!

Nincsen erdő zöld ág nélkül,
Nincsen mező virág nélkül,
Nincsen rózsa tövis nélkül,
Az én szívem nincs bú nélkül