Három betyár

Három betyár a csárdába
Piros bort iszik bújába.
Így gondolkozik magába,
Hova menjen éccakára.

Egy közülük kitalálja,
Özvegyasszony hajlékjára.
Özvegyasszony hajlékjára,
Hol az ajtó nincs bezárva.

Nyitva az ajtóm, bejöhetsz,
Üres a lócám, leülhetsz.
Az ágyam is fel van vetve,
Gyere, betyár, feküdj bele!

Nem fekszek én az ágyadba,
Nem keltesz fel éjfél tájba.
Felkeltlek én korán jókor,
Éjfél után egy órakor.

Éjfél után egy az óra,
Kelj fel, betyár, indulóra!
Még a kutyák sem ugatnak,
Az irigyek mind alusznak.

Igyál, betyár, múlik a nyár,
Úgy se soká betyárkodsz már.
Lehullik a nyárfalevél,
Hová lesz a betyárlegény.

Ihat is már, ehet is már,
Babája is van neki már.
Elmegy hozzá éccakára,
Ott telel a betyár nála.

Megszólalt a kakukkmadár,
Itt a tavasz, talpra, betyár.
Kizöldült a rezgő nyárfa,
Nyárfalevél a párnája.