Mit bízik a világ ő álnokságában

Mit bízik a világ ő álnokságában
Kinek szerencséje vagyon romlásában
Ő hatalmassága haszontalanságban
Miként a föld edény vagyon elromlásban.

Többet higyj a jégen feljegyzett betűknek
Hogy sem mint e világ hízelkedésének
És ne higyj mert megcsal szép ígéretének
Ki soha nem talált bért reménységének.

További versszakok (felvételen kívül):

Inkább kell hinnie hamis férfiaknak
Hogy sem mint ez árnyék világ hívságának
Testi és múlandó mutogatásának
Ártalmas és csalárd okoskodásának.

Mondd meg hol van Salamon bölcsességével
Avagy hol Sámson az ő erősségével
Hol vagyon Absolon szép ékességével
Avagy hol Jonatás ő kedvességével.

Hová lett Julius hatalmasságával
Vagy a dúsgazdag az ő lakodalmával
Mondd meg hol Tullius ékes szólásával
Vagy Aristoteles mély tudományával.

Ily nemes férfiak: ily fő nemzetségek
Ily nagy uraságok, fejedelemségek
Ily nagy birodalmak s ilyen erősségek
Egy szempillantásban elmúlnak mindenek.

Mely rövid ünneplés e világ szépsége
Mint testnek árnyéka olyan ő öröme
Mi örök jószágnak örök elvesztése.
És sötét mélysége, embernek vivése.

Oh férgeknek étke! oh földnek csoportja
Oh harmat! oh hívság miért vágysz oly nagyra
Nem tudod bizonnyal hogy jutsz-e holnapra.
Tégy jót mindenekkel míg időd halasztja.

E földi dicsőség mely nagynak láttatik
Ez a sz. írásban virágnak mondatik
Vagy könnyű levélnek mely széltől hányatik.
Eképpen világból minden kivitetik.

Az ne mondd tiédnek ami elveszendő
Amit ád e világ azt visszaveendő
Mennyei dolgokat te légy keresendő.
És boldog kereset, mely e nem veszendő.