A fényes nap immár elnyugodott

A fényes nap immár elnyugodott
A föld szine sötétben maradott
Nappali fény éjjelre változott
Fáradtaknak nyugodalmat hozott.

További versszakok (felvételen kívül):

Minden állat mégy nyugodalomra
Az Istentől kirendőt álomra
De én Uram úgy megyek ágyamra
Mintha mennék gyászos koporsómra.

Mert noha most erős és friss vagyok
De több napot magamnak nem hagyok
Azt gondolom minden nap utolsó
Ez iccakán köllhet a koporsó.

Midőn ágynak adom testemet
Deszka közé zárhatom éltemet
Hosszas álom érheti szémémet
A kakas-szó hozhatja végemet.

Vessünk számot én édes Istenem
Hogy lelkemet ne kölljön féltenem
Hogy lehessen bátrabban szólanom
Midőn meg köll előtted állanom.

Színed előtt mindennap elesem
Mert te lettél Atyádnál kezesem
Ha megölsz is még is benned bízom
Szent véredhez futok ha szomjazom.

Napkelettől egész napnyugotig
Szent nevedben bíztam és fáradtig
De megbocsáss én szívemből szánom
Könnyek miatt nincs szememen álom.

Az ágyamban zokogva költözöm
Vánkosomat könnyekkel öntözöm
Ha megtartasz holnapi napodra
Nem fordítom azt megbántásodra.

Ne szólíts ki Uram készületlen
Vezess előbb az enyhítő kútra
Hogy juthassak a mennyei jussra
Úgy bocsáss el engem a nagy útra. Ámen