Hajnallik, hajnallik

Hajnallik, hajnallik,
De nem jól hajnallik.
A csegei határ felől
Nem jó hír hallatszik.

Megöltek egy legényt
Hatvan forintjáért,
Belelökték a Tiszába
Piros pej lováért.

Tisza be nem vette,
Partjára vetette,
Arra ment egy halászlegény,
Csónakjába vette.

Odamegy az apja,
Kőti, de nem hallja.
Kelj fel, kelj fel kedves fiam,
Gyere velem haza!

Nem kelek, nem kelek,
Mer meg vagyok halva,
Sárga rézsarkantyús csizmám
Lábamra van fagyva.

Odamegy az anyja,
Kőti, de nem hallja.
Kelj fel, kelj fel kedves fiam,
Gyere velem haza!

Nem kelek, nem kelek,
Mer meg vagyok halva,
Fekete göndör hajam a
Tarkómra van fagyva.

Megyen a babája,
Kőti, azt meghallja.
Kelj fel, kelj fel kedves babám,
Gyere velem haza!

Megsiratol-e majd
Apád-anyád előtt?
Megsiratlak kedves babám,
Egész falu előtt.

Meghúzatod-e majd
A hármas harangot?
Meghúzatom kedves babám,
Mind a tizenhatot.

Csináltatol-e majd
Fenyőfa koporsót?
Csináltatok kedves babám,
Diófa koporsót.