Páratlan Péntek - Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben

Domokos Mária és Halász Péter május 20-án pénteken 19 órai kezdettel bemutatja Pávai István Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című könyvét. Közreműködik a Zurgó Együttes, utána Magyar Táncház a Méta Együttessel.

Részlet a szerző Előszavából

A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői-kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel. Mivel a kutatott téma kezdettől összefüggő hagyományrendszerként tűnt elém, elkerülhetetlennek éreztem érdeklődési körömet fokozatosan kiterjeszteni a zene, a tánc és a szokások irányából az identitás és az interetnikus viszonyok vizsgálata felé.

A csángó etnonim használata, a moldvai magyarok etnikai és vallási identitásának bonyolult szövevénye, a magyarságtudatuk megtörésére irányuló sok évszázados hatósági és egyházi törekvések olyan helyzetet teremtettek, hogy csak számos kulturális összetevő párhuzamos vizsgálatával, az eredmények egybevetésével közelíthetünk a moldvai magyar (és magyar származású) katolikus lakosság kultúrájának megismeréséhez. Ezt a célt kívánom szolgálni a jelen kötet számára válogatott írásaimmal, amelyek részben már közlésre kerültek, s amelyeket ezúttal kibővítve, átdolgozva, egymással összehangolva adok közre.
A Magyar identitástudat Moldvában című tanulmány több azonosságtudat-komponens vizsgálatával foglalkozik, adatközlői interjúk alapján.

Előzményét képezi két korábban már közölt írásom, amelyek itt egységes feldolgozásban, számos további adattal és témakörrel bővítve jelennek meg. A Zenés-táncos hiedelmek Moldvában című dolgozat elsősorban a hiedelemkutatás eredményeit gazdagítja. A következő két írás (Jajnóta-szerű dallamstrófák a moldvai magyar népzenében és A magyar népzene moldvai dialektusa) már kifejezetten zenei témákat taglalnak. Ezeket követi a Seres Andrással készített interjú a kommunista rezsim idején végzett moldvai kutatások körülményeiről, illetve a Csángómagyar daloskönyv születéséről.

Kiegészítésképpen adok közre egy vázlatos történeti kronológiát, amelynek célja felvázolni az ebben a kérdésben kevésbé tájékozott olvasók számára a moldvai magyarok körében az előzőekben tárgyalt identitásproblémák jobb megértéséhez szükséges történelmi előzményeket. A célnak megfelelően olyan eseményeket válogattam össze, amelyek a magyarság moldvai megjelenéséről, arányszámának változásáról, az anyanyelvhasználat problémáiról, az asszimilációról adnak vázlatos tájékoztatást.

A Moldvai magyar folklór hangzó kiadványokon című, szintén kiegészítő jellegű (nem teljes) összeállítás, nemcsak a gyűjtéseket közreadó hangzó kiadványokat sorjázza, hanem azokat is, amelyek a különböző revival mozgalmak eredményeként születtek meg, akár az eredeti folklóralkotások hiteles visszaadásával, akár azok feldolgozásaként. Ezzel szeretném jelezni azt a nem csekély társadalmi érdeklődést, amely a moldvai magyarság hagyományai iránt megmutatkozik, ugyanakkor forrásjegyzéket kívánok szolgáltatni majdani részletesebb revival-kutatások számára. Pávai István

A Zurgó Együttes
www.zurgo.hu

Az 1993-ban alakult Zurgó Együttes célja a moldvai csángó magyarok zenéjének, kultúrájának megismerése és megismertetése. Az együttes tagjai a megalakulástól kezdve végeznek népzenei gyűjtéseket Moldvában és itthon, az ide látogató csángók között. A moldvai csángók muzsikáját hagyományos hangszereken szólaltatják meg és a tánczene mellett fontosnak tartják a dalok továbbélését is. 2004 őszén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Bezerédj-díjjal ismerte el eddigi munkájukat.

A Méta Együttes
www.metafolk.hu

Az 1983-ban alakult MÉTA magyar népzenei együttes története első két évében Pécsett működött, majd 1985-től Budapestre tette át székhelyét. A zenekart alapító Salamon Beáta énekhangja és hegedűjátéka a MÉTA egyik különlegessége. A kezdeti tagcserék után ­87-ben Nagy Zsolt (Békéscsaba) kontrás, végül ­89-ben Mohácsy Albert (Bonyhád) bőgős csatlakozott az együtteshez. 1985 és 1997 között a zenekar fúvósa Berán István volt. Távozása után a MÉTA együttes 1999 őszén alakult újjá.

Az együttes tagjai zenei anyagukat archív felvételekről és saját gyűjtéseikből tanulják. Mai napig tartó gyűjtőmunkájuk során az egész magyar nyelvterületet bejárták. Moldvai, székelyföldi, mezőségi, kalotaszegi, Felső-Tisza-vidéki, Csongrád-környéki, Békés megyei, palócföldi, somogyi és sárközi felvételeik és lejegyzéseik megtalálhatók a Magyar Művelődési Intézet Szakmai Házában és az MTA Zenetudományi Intézet archívumában. Személyes tapasztalataikat és élményeiket igyekeznek tanítványaiknak is átadni.

Másfél évtizede dolgoznak a hazai népzeneoktatás egyik legfontosabb intézményében, a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolában, ahol immár növendékeik százaival sikerült megismertetni és megszerettetni a hangszeres magyar népzenét. A Hagyományok Háza Páratlan Péntek című programsorozatában havonta egyszer találkozhatunk az együttessel.

Magyar Táncház

A Hagyományok Háza 2001 novemberében indította el "Magyar Táncház" elnevezésű klubját, mellyel 2005-ben is heti rendszerességgel jelentkezik. A rendezvény alkalom és helyszín arra, hogy a hivatásos együttesek táncosa, zenészei és a műfaj iránt érdeklődők randevút adjanak egymásnak. A meghívott, gyakran határon túli adatközlő táncosok és zenészek szereplését a Magyar Állami Népi Együttes táncosai és zenészei segítik, állandó vendégként a Méta és a Tükrös együttes is táncházat tart. A Páratlan Péntek rendszeresen egész estés programmá bővül, ahol a műsort a hagyományőrzők színpadra lépése mellett a Magyar Állami Népi Együttes vagy más meghívott együttesek előadásai színesítik.

Mindenkit szeretettel várnak!!!