Újabb megérdemelt sikert aratott a Duna Népzene-Néptánc Tanoda: a március 25-én, szombaton Kiskőrösön megrendezett III. Hétszínvirág Bács-Kiskun Vármegyei Gyermek-és Ifjúsági Néptáncfesztivál és Minősítő Verseny fellépői között a Nagycsicsergő Néptánccsoport Kiemelt Arany Minősítéssel tért haza.
Ölveczky Tamás tanodavezető örömmel számolt be lapunknak a szakmai elismerés mellett arról is, hogy egyre inkább úgy érzik: beérik a gyümölcs, és megtérül a bajai és környékbeli ifjúság nevelésébe befektetett rengeteg munka. – Harminckét versenyzővel indultunk a minősítő versenyen, Nagycsicsergő csoportunkat kiegészítettük egy-két fiatalabb növendékünkkel a Kiscsicsergők közül. Ez általában nem volt jellemző, azt láttuk, hogy a többi fellépő csoport inkább nagyobbacskákból válogatott a picik közé. Nagyon büszke vagyok a kisebbekre, ahogyan az összes versenyzőnkre, de a néptáncpedagógusokra és a támogató családokra is, hiszen a felkészülés mindenkinek nagyon intenzív munkát jelent, aminek egy része a külvilág számára történik, a másik része pedig olyan alapozás, amit egy életre magukkal visznek a gyerekek, de talán a szüleik is. Számunkra is életre szóló élményt jelentett ez a verseny: mérföldkő az életünkben és a gyerekek életében is. Ők az a korosztály (6-10 évesek), akik kisgyerekből most válnak nagyobbacskává, néptáncra járó, népzenére ugrándozó gyerekekből most lényegülnek át néptáncossá – értékelte a tanodavezető, kifejtve, mit is jelent ez.
– Egyszerre csak rendeződik a mozgásuk, észlelhetővé válik a koreográfiájuk során a térforma, megszólal a közös ének. Elkezdenek a színpadon befelé, önmagukra, a produkcióra figyelni. Elkezdenek valóban együtt táncolni, olyan testtartásokat produkálni, amilyeneket a néptánc-pedagógusok és koreográfusok kérnek tőlük. A felkészülés során megtörténnek azok a kisebb-nagyobb csodák, ami miatt ezt az egészet érdemes folytatni. Minden nehézségünk és problémánk ellenére életünk egyik legboldogabb időszakát éltük meg, látva, amint ezek a gyerekek egyesével és közösen is meghálálják azt a munkát, amit végzünk. Ezt igazolta vissza a szakmai zsűri is, aki csupa jó dolgokat mondott el, építő jellegű kritikát is megfogalmazva, hogy még jobbak legyünk. Annyi sikerélmény érte ez által a közösségünket, hogy azt gondolom: itt valamiféle csoda született! – emelte ki Ölveczky Tamás, aki szerint már bőven eljutottak arra a pontra, amikor a tanoda több formációjával is méltó módon tudják képviselni nemcsak saját közösségüket, de a várost, a régiót vagy akár a vármegyét is. A következő nagy megmérettetés, amelyre készülnek, a szegedi országos néptáncverseny lesz májusban.
– Feladatomnak tartom, hogy ezeknek a gyerekeknek méltó fellépési lehetőségeket teremtsek és találjak. Úgy kell szerveznem az életünket, hogy sokkal nagyobb teret kapjon ez a teljesítmény akár a város, akár a térség kulturális palettáján. Kiskőrösön remekül szervezett és lebonyolított versenyen vehettünk részt, sokat tanulhatunk belőle, és ez a gyerekek szempontjából is fontos. Számukra ez egyfajta önbizalom- és önismereti tréning is, valamint csoportos élmény: olyan életre szóló kompetenciákkal ruházza fel őket, amiket magukkal visznek az élet más területeire is. Kijelenthetjük, hogy egy idő után a növendékeink az élet más területein, a közoktatási intézményekben és a családjukban is elkezdenek másként viselkedni. A szülők gyakran visszajelzik nekünk, hogy a gyerekek feléjük is nyitottabbá, érdeklődőbbé válnak, és jobban teljesítenek az iskolában, változott a hozzáállásuk. Számunkra pedig az a sikerélmény, hogy át tudjuk adni a fiataloknak azokat az évszázadok alatt kikristályosodott értékeket, amelyekben mi magunk hiszünk. Régen ez magától értetődőnek számított, az emberek ebben éltek, de ma már ezt szinte vissza kell tanítani, és nálunk ez megvalósul. Átszövi a gyerekek életét. Az idősebb növendékeinken pedig már azt vesszük észre, hogy elkezdtek improvizálva táncolni, zenélni, énekelni. A zenébe beleviszik a saját díszítéseiket, a táncba a saját egyéniségüket. Ilyenkor látjuk: olyan dolgot tudunk adni nekik, amit ők tovább fejleszthetnek a maguk képére. Ez a népi kultúra lényege: az ember megtanul valami esszenciát, amit a saját képére méltó módon továbbfejleszthet. Mi pedig nemcsak azt vállaltuk, hogy a gyerekekkel közösen érünk el eredményeket, hanem a népi kultúra presztízsének növelését is célul tűztük ki – részletezte a tanodavezető.
Ölveczky Tamás meghatározó élményét is megosztotta lapunkkal. Felidézte: hazatérve a kiskőrösi versenyről, a hét elején a Duna Népzene-Néptánc Tanoda székházában egyenként hívta be a versenyzőit, mindenkinek átadva a Kiemelt Arany Minősítést igazoló oklevél másolatát. – Mindenkinek elmondtam, mennyire büszke vagyok rá. Ez volt életem talán legfelemelőbb pillanata, mert láthattam, hogy a gyerekek felfogtak valamit azokból az erőfeszítésekből, amelyeket értük teszünk, és ezt ki is fejezték: ki néhány szóval, ki egy kézfogással vagy öleléssel, de senki sem maradt érintetlenül a közös eredményünktől – összegezte a tanodavezető.
Sándor Boglárka
