Meghalt sokak kedves Türei Lacija. Az erdélyi táncházmozgalom ikonikus alakja.
Közös gyűjtésen Türei Laci bátyánkkal Magyarfülpösön, tavaly télen. Azóta nagyon sok tervünk volt, utoljára bő hónapja találkoztunk. Látszott rajta a betegsége, de a szálfatermetét még az sem hajlította meg. Bizakodott a gyógyulásban. Laci most már az égi bandát muzsikáltatja. Isten adjon neki nyugodalmat.
Salamon Soma
https://www.facebook.com/photo/?fbid=10222371542979770&set=a.1059297005013
-----------------------
Megrendülve búcsúzunk a Martin György díjas "Türei" Lengyel László énekes, népzenegyűjtő kollégánktól. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány saját halottjának tekinti munkatársát.
Temetésére április 1-jén, szombaton 13 órától kerül sor Türében.
Mindannyiunk Türei Laciját muzsikaszóval kísérjük utolsó útjára, ezért kérjük a zenész kollégákat, hozzanak magukkal hangszert.
Virág és koszorú helyett koszorúmegváltást javaslunk a következő számlaszámra:
Nagy Katalin Emese RO61RNCB0106 0260 9251 0001
BCR Cluj
Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
https://www.facebook.com/photo/?fbid=598645342300519&set=a.466095368888851
----------------
Mély fájdalommal értesültünk drága barátunk haláláról. Az életében örökké tevékeny ,,Türei” nyugodjék békében. Köszönjük mindazt, amit örökségül ránk hagyott. Emlékét örökké őrizni fogjuk.
A Kallós Zoltán Alapítvány munkaközössége
https://www.facebook.com/photo/?fbid=597968015700060&set=a.554587496704779
-------------------
Elhunyt Lengyel-Kelemen László Árpád. Nekünk csak "Türei Laci". 42 éves barátság és ezer szál, ami hozzánk, és Szentgálhoz kötötte. Több mint egy évtizedig szentgáli lakos, szentgáli polgár volt, a Szentgáli Polgári Szövetség tagja. Itt tette le az állampolgári esküt. A táncegyüttes 30 éves jubileumán így írt erről a kapcsolatról: "(..) jó kicsit szentgálinak lenni, a Zsófi mama negyedik fiának és Bodor Károly barátjának!" Ha Erdélyben jártunk, akár családosan, akár a táncegyüttessel, ajtaja mindig nyitva állt. Általa rengeteg élő kapcsolat, barátság szövődött, elhozta hozzánk a türei táncos ifjúságot, és a mi táncosaink is adtak műsort Türében. Ha a vidékünkre utazott erdélyi adatközlőkkel, hozzánk is mindig betértek. Köszönünk mindent! Nem felejtünk, Isten Veled!
Szentgáli Kurázsi Alapítvány
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=544231847845054&id=100067747299435
-------------------
Értesítjük az érdekelteket, hogy "Türei" Lengyel László családjának döntése szerint virrasztást tartanak pénteken, március 31-én este 20 órától a türei kultúrotthonban néhai kollégánk lelki üdvéért.
Isten nyugtassa!
Heltai FolkCenter
https://www.facebook.com/HeltaiFolkCenter
------------------
Lengyel-Kelemen László Árpád (önéletrajz 2022)
Születtem 1957. szeptember 17-én Bogártelkén, második gyermekként a négy testvér közül. Szüleim türeiek, Lengyel-Kelemen István és László Ilona.
Elemi és középiskolába Türébe és Gorbóra jártam, Kolozsváron szakiskolai, lakatos-hegesztő végzettséget szereztem. 1977-78-ban kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítettem Fogarason és Bukarestben. 1980-tól, apám halálát követően a család eltartása rám hárult, nővérem egyetemen, kiskorú testvéreim középiskolában tanultak, anyám mezőgazdaságban dolgozott, így én szakmunkásként helyezkedtem el Kolozsváron.
1979 tavaszán a kolozsvári táncházban találkoztam és ismertem meg Kallós Zoltánt, aki, hallva énekhangomat, bíztatott, hogy tanuljak népdalokat a türei énekesektől. A népi kultúra nem volt idegen számomra, benne éltem, szerettem is, így Zoli bácsi ösztönzésére elkezdtem gyűjteni eleinte Türében, majd – miután szert tettem egy felvevő készülékre – Magyarlónán, Bodonkuton, Mérában, Vistában.Az énekismeretem gyarapodásával a nyolcvanas évek során a táncházakban már tanítottam is az éneket.
A ’80-as években gyűjtőutakra egyre távolabbra is elkerültem, így Bihartól Moldváig járva, már a hangszeres zenét is rögzítettem. Zoli bácsi támogatásával ismereteim egyre bővültek, legtöbbször őt kísértem el az útjaira, ezért őt tekintem legfőbb tanítómnak. A hely- és emberismeretem okán, valamint a gyűjtési gyakorlatomnak köszönhetőentöbbszörvolt alkalmam magyarországi néprajzosok, zenészek, táncosok kutatásait is segíteni: Martin Györggyel három gyűjtőútján vettem résztInaktelkén és Györgyfalván, Pesovár Ferenccel Lónán jártam. Filmes felvételeinket Tötszegi Andrással Mezőségen és Kalotaszegenkészítettük.
1981-ben részt vettem az első Táncház-találkozón Budapesten, majd 1983-ban is, azután már nem kaptam többet útlevelet, hogy kiutazhassak az országból.
A népdal és népzene gyűjtése mellett a mozgalmi élet szervezésben is részt vállaltam, a táncház 1983-as betiltását követően ún. szamizdat táncházakat szerveztünk magánházaknál (Sándor Csabával, Bardócz Sándorral), valamint bálokat rendeztünk Türében, Bogártelkén, Mérában. Bár a rendőrségi zaklatások egyre gyakoriabbak voltak (1987-ben Moldvában elvettek tőlem minden rögzített anyagot), a gyűjtési lendületemnek inkább a pénz- és eszközhiány szabott gátat.
A romániai rendszerváltás több lehetőséget is hozott számomra. Egyrészt szerepet vállaltam 1990-ben a Kolozsváron újrainduló táncházban, majd az első kalotaszentkirályi tánctábor szervezésében is, ahol a későbbi években rendszeresen tanítottam éneket.
Másrészt, felismerve annak fontosságát, hogy az autentikus népzenét, népdalt és néptáncot hiteles forrásból kell megismerni, adatközlő zenészek, énekesek és táncosok fellépését szorgalmaztam, szerveztem magyarországi fesztiválokon, táncházakban, rendezvényeken. Kapcsolataimat mai napig ápolom az erdélyi hagyományőrző népzenészekkel, táncosokkal, énekesekkel.
Az 1990-esévekben a hagyományőrző zenészek és népdal iránit érdeklődés határtalanná vált (szó szerint is), nem csak a magyar nyelvterületen voltak rájuk kíváncsiak, így alkalmam volt külföldi fesztiválokra is eljutni és fellépni velük, elsősorban Németországba, Ausztriába, Hollandiába, Svájcba, Franciaországba. 2010-ben az Amerikai Egyesült Államokba a Csipke táborába hívtak meg éneket tanítani.
Lehetőségeim szerint segítettem az Erdélybe látogató laikus érdeklődőknek, vagy a szakmai úton lévőket felkeresni adatközlőket, ikonikus emlékhelyeket a hiteles tájékoztatás érdekében.
1991-ben népdalénekesként megkaptam a Népművészet Ifjú Mester címet.
A Fonó Budai Zeneházzal való közreműködésem 1997 óta tart, az Utolsó óra c. gyűjtemény anyagához az adatközlők beszervezésével is segítettem.
Több alkalommal segítettemaz adatközlők szervezésében, kiutaztatásában budapesti Táncháztalálkozóra, a jászberényi Csángófesztiválra és sok más fesztiválra, ünnepségre.
Ösztönöztem fiatal zenészeket, akik a hagyományos népzene iránt érdeklődtek, például a rövid életű Csűrős zenekar.
Bár útjaim során Erdély majdminden tájegységét megismertem, szűkebb pátriám, Kalotaszeg zenei anyagát ismerve a legjobban, CD-kiadványokon is e tájegység dalait énekelem: Kalotaszegi mulató énekek, 1996, Örök Kalotaszeg, Türei élő kalotaszegi népzene, önálló CD, 2000,valaminta Csűrös bandával.
2014-ben az EMKE díjjal jutalmazták az erdélyi táncházmozgalomban nyújtott tevékenységemet és a kalotaszegi népdalkincs megőrzéséért végzett munkámat.
A Hagyományok Házának megalakulása óta közreműködő partnere voltam, az általuk biztosított videokamerával 2016 óta igyekszem feltárni Erdély néprajzi térképének fehér foltjait, főképp zenészeket.
2021 februárjától az Erdélyi Hagyományok Háza munkatársaként dolgozom, továbbra is a gyűjtés a feladatom, a zenészek felkutatása mellett a bejárt területekről fényképanyagot is gyűjtök, amelyeken a hagyományos népi élet és kultúra, viselet van megörökítve. A rendelkezésre álló technikai eszköztárral rögzített adatok a HH archívumát gyarapítják, amelyek a továbbiakban a kutatók feldolgozására várnak.
2022 augusztusában, megkaptam a Martin György-díjat.
Munkámat örömmel végzem, olyan szolgálatnak tekintem, amivel hozzájárulok a magyar kultúra egy szeletének a feltárásához.
Kolozsvár, 2022. augusztus hava
Türei Laci
Tánchaz.hu
http://tanchaz.hu/index.php/hu/martin-dijasok/dijazottak/28-lengyel-laszlo-turei
-----------------
A Nádas mentéhez tartozó Kalotaszegi faluban, Türében született népzenegyűjtőről, énekesről, kultúraszervezőről, Lengyel Lászlóról szól mai műsorunk. Az elmúlt négy évtized során óriási szerepe volt abban, hogy az erdélyi falusi nótafák, zenészek, táncosok itt lehettek a magyarországi táncházmozgalom legfontosabb eseményein. A múlt hónapban, viszonylag fiatalon veszítettük el Lengyel Lászlót, rá emlékezünk.
Népzene itthonról – Bartók Rádió – május 3., szerda 12:05
https://mediaklikk.hu/bartok-radio/cikk/2023/04/26/nepzene-itthonrol-lengyel-laszlo-turei-emlekere/
