Jubilál a kincses városbeli Zurboló: fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a néptáncegyüttes a hét végén a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünneplésről, a kolozsvári néptáncegyüttesek elmúlt évtizedeiről Könczei Csongort, a gyerekek alkotta Bogáncs együttesek, valamint az azokból „kinövő” Zurboló vezetőjét kérdeztük, aki feltárta, miként élnek szimbiózisban egymás mellett a különböző korosztályt képviselő csoportok.
Néptáncot rop a kincses város a hétvégén.
Szombaton 17 órától lesz látható-hallható a 30 éves Zurboló táncegyüttes ünnepi műsora, a gálán a Zurboló jelenlegi és egykori táncosain kívül fellép a Bogáncs néptáncegyüttes valamennyi csoportja – a Morzsabogáncs, Apróbogáncs, Kisbogáncs és Bogáncs –, valamint közreműködik a Rezeda zenekar. Könczei Csongor néprajzkutató – aki a 30 éve alakult Zurboló és a 35 éve alakult Bogáncs vezetője, továbbá a Sapientia egyetem táncművészeti szakának oktatója – a Krónika megkeresésére kiemelte, a gálaműsor nagyszabású produkció, amelyben a Zurbolósok mellett a gyerek- és ifjúsági együttesek is színpadra lépnek az erre az alkalomra hatfőssé bővülő Rezeda zenekar kíséretében. Könczei Csongor néprajzkutató, egyetemi oktató, a kolozsvári Bogáncs és Zurboló néptánegyüttesek vezetője • Fotó: Ocskay Márk HIRDETÉS Az elmúlt 30 évben 163-an táncoltak a felnőttek alkotta Zurbolóban Kolozsváron több néptáncegyüttes működik, de a Bogáncs és a Zurboló számít „a kincses városbeli néptáncegyüttesnek”. Bár más településekről is többen bekerültek az évek folyamán a csapatba, olyanok is, akik egyetemre jöttek, a táncosok túlnyomó többsége kolozsvári fiatal, akik a Bogáncs együttesben gyerekeskedtek és úgy kerültek aztán a Zurbolóba.
„Körülbelül 10 az 1-hez az arány, vagyis tíz Bogáncsos gyerekből egy lett Zurbolós felnőttkorára az évek során. Jelenleg 19 pár, vagyis 38 táncos alkotja a Zurbolót, ehhez a csapathoz társul még néhány olyan ember, aki már nem kimondottan aktív, de ha szükség van rájuk, vissza tudjuk hívni táncolni” – tette hozzá az együttes vezetője. Hozzátette, a Bogáncs négy gyerekcsapatában összesen 160-an táncolnak, tehát jól állnak, nem panaszkodhatnak. „Az elmúlt 30 évben 163-an táncoltunk a Zurbolóban felnőttként, ez pedig szép szám” – emelte ki Könczei Csongor. Hozzátette, a Zurboló 1993 októberében alakult, tehát ez a 30. évadjuk, a Bogáncs néptáncegyüttes, Erdély legrégebbi gyerek-néptáncegyüttese pedig 1985-ben alakult. „Mi, az 1992-93-ban végzettek voltunk az első végzős nemzedék, és amikor kikerültünk az iskolából, akkoriban a Bogáncs a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tánccsoportjaként működött. Aztán fokozatosan lett belőle kolozsvári gyerek-és ifjúsági néptáncegyüttes” – idézte fel Könczei Csongor.
Kifejtette, úgy döntöttek 30 évvel ezelőtt, hogy alapítanak egy felnőtt tánccsapatot, de akkoriban biztosan egyikük sem gondolt arra, hogy három évtized múltán is működni fog az együttes. Akkor csak azt tudták, hogy 18-19 évesekként tovább akarnak táncolni. „Hamarosan rájöttünk arra, hogy a Bogáncs és a Zurboló egyfajta szimbiózisban él, és ez azóta is így van. Ha nincs Bogáncs, nincs Zurboló, és ugyanez fordítva is igaz. Az elmúlt harminc évben a Zurbolósok oktatták és oktatják ma is a gyerekcsapatokat és ezekből a kicsikből lesznek majd a Zurbolósok” – állapította meg Könczei Csongor. Mint magyarázta, ők, a Zurbolósok hamar rájöttek, hogy gyerekek nélkül nem megy, így aztán megalakult a Bogáncs mellé a Kisbogáncs, majd az Apróbogáncs és a Morzsabogáncs együttes, és a mai napig működik a szimbiózis.
A legkisebbek 5-7 évesek, a nagyobbak 8-10 évesek, a Kisbogáncsosok 10-12 évesek és a középiskolások a Bogáncsosok. Eddig nyolc Bogáncsos nemzedéket búcsúztattak, és ezeknek a táncosoknak egy része jött táncolni a Zurbolóba. Zurbolók: „ha sokat köpülik a tejet, vaj lesz belőle” Könczei Csongor kérdésünkre arról is beszélt, hogy miért választották az együttesnek a Zurboló nevet, és mit is jelent ez a tájnyelvi szó. „Amikor eldöntöttük, hogy felnőtt tánccsapatot is alakítunk, tudtuk, hogy nem szeretnénk a Bogáncs nevet magunknak, mert azt meghagyjuk a gyerekeknek. Azon gondolkodtunk, hogy olyan nevet szeretnénk, amiről egyrészt nem tudják az emberek általában, hogy mit jelent, másrészt meg jó a hangzása” – mondta az együttes vezetője. Hozzátette, a zurbolás hangutánzó tájszó vajköpülést jelent, és utólag a jelentés akár szimbolikusnak is tekinthető névválasztás volt.
„Ha azt nézzük, hogy a Bogáncs együttes a tánctudás iskoláját, alapját jelenti, akkor hogy ha sokat „köpüljük a tejet”, vagyis gyakorolunk, vaj lesz belőle, vagyis meglesz a „gyümölcse”. Más szóval akik hosszú ideig művelik a néptáncos gyerek életformáját, azokból lesz a Zurbolós” – fogalmazott Könczei Csongor. A Kolozsvári Magyar Operában tartandó hétvégi gálaműsorban a következő programpontok várják a néptánc szerelmeseit: Enyed környéki magyar táncok (Zurboló), moldvai csángó táncok (Morzsabogáncs), magyarlapádi táncok (Apróbogáncs), rábaközi táncok (Kisbogáncs), magyarszováti táncok (Bogáncs), Pörgésben. Továbbá buzai kineto-reflexiók (Zurboló), feketelaki táncok (Zurboló), széki táncok (a „régiek”).
Könczei Csongortól azt is megtudtuk, idén, a jubileumi évben több ünnepi rendezvényt is terveznek, a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Folkudvarban tartanak majd Zurboló 30 előadást, és az igazi születésnap időpontjában, októberben is ünnepelnek majd.
Kiss Judit
