Kiderült: a Zeneakadémia szenátusa olyasmit kér számon a fenntartón, amit ő maga sem tartott be
Az elmúlt években nem csak a jazz tanszék, hanem a népzene tanszék körül is cirkusz volt a Zeneakadémián. Az intézmény szenátusa ugyanis két éve szemrebbenés nélkül megtette a népzene-oktatók kollektívájával, hogy egyszerűen felülbírálta a döntésüket.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla: alighogy kiírták a pályázatot a Zeneakadémia új vezetésére, máris beindult a szokásos cirkusz, és Liszt öröksége körül is politikai csatározások kezdődtek.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium első körben 2023. július 3-i dátummal hozta nyilvánosságra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új vezetésére kiírt rektori pályázatot. Az intézmény élén második ciklusát töltő Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én jár le, addig kell gondoskodni az utód személyéről. A jelentkezők augusztus 10-i határidővel adhatják be a pályázatukat, amelyről a végső döntést a fenntartó, azaz személy szerint Csák János miniszter hozza meg.
A Zeneakadémia hanyatlása jó ideje beszédtéma, a válságnak számos jele van. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a hallgatói létszám, miközben az oktatói létszám nőtt, és egyre alacsonyabb a bekerülők színvonala is. Míg 2013-ban 863 fő, idén már csak 817 hallgatója volt a Zeneakadémiának, köztük 113-an fizetős külföldi diákok.
A felsőoktatási intézmény teljesítményének csökkenését a nyilvánosan hozzáférhető adatok is jól mutatják: míg a nemzetközi QS rangsorolásban 2016-ban még a 30. helyen szerepelt az egyetem, 2023-ra 21 hellyel hátrébb, az 51. helyre csúszott le.
Az első pályázati kiírás szövegében ennek megfelelően
a minisztérium nemzetközi jelenlétre és teljesítményre vonatkozó feltételekhez kötötte volna az indulást:
azaz az lett volna az elvárás, hogy az új rektor rendelkezzen legalább ötéves, jelenleg is aktív, kiemelkedő előadóművészi tapasztalattal; klasszikus zenei versenyeken elnyert díjakkal, valamint zenei zsűrizési tapasztalattal. A felsorolt kitételeket azonban az intézmény szenátusa diszkriminatívnak és elfogadhatatlannak tartotta – gyaníthatóan azért, mert az általuk javasolt és támogatott Kutnyánszky Csaba nem felelt volna meg az elvárásoknak – és panasszal fordult a miniszterhez.
„A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében” – állt a szenátusi állásfoglalásban.
Hazánk egyik kiemelkedő művésze, aki jelenleg is tanít a Zeneakadémián, nonszensznek tartja a vádat, hogy a pályázati kiírás diszkriminatív volna. Lapunknak elmondta: „A Zeneakadémia élére egy erős pályázati kiírás kell, olyan rektorra van ma szükség, aki képes újra felvirágoztatni a súlyos válságban lévő intézményt.
A szenátus által hangoztatott vád a valóság teljes elferdítése.”
Ezután arról is beszámoltunk, hogy a Magyar Muzsikusok Szövetsége elnökségének kezdeményezésére Csák János miniszter úgy döntött, megfontolja a Zeneakadémia vezetésére kiírt pályázattal kapcsolatos döntését.
A Magyar Muzsikusok Szövetsége közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben közölték, Csák János miniszter úr fogadta az MMSZ küldöttségét, amelyben részt vett Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Keller András Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, valamint Csonka András, az MMSZ főtitkára.
„Csák János miniszter megvitatta a küldöttséggel a kérdést, s bár nem minden javaslattal értett egyet, az elvi célokban osztotta a Szövetség véleményét, aminek kulcsa, hogy nemzetközileg elismert szakember vezesse az intézményt” – olvasható a közleményben.
Ezt követően megjelent a módosított pályázat, amely szerint a jelöltnek rendelkeznie kell legalább ötéves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább ötéves oktatói tapasztalattal, legalább öt év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel, nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyek értékelői (zsűrizési) tapasztalatával, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően,
szakmai teljesítményének elismeréseként a 271/2008. (XI. 18.) kormányrendeletben szereplő valamely állami kitüntetéssel.
Zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint több mint tíz, valamely világnyelven írt, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal.
Ádám Rebeka Nóra
