Nyit a táncházévad: a Kurázsi a régi kamarában ropta

Szeptember elején a tanévvel együtt a táncházévad is kezdetét vette Kecskeméten. A Csipkefa zenekar szeptember 1-jén, pénteken indított a Clichében szabadtéren, a Kurázsi Táncműhely pedig másnap, szombat este tartott hangulatos táncházat az Erkel utcai régi kamaraszínházban.

A régi kamara rendszeresen ad otthont táncházaknak. Most szombaton a Kurázsi vette birtokba a tágas belső teret, melynek táncra kialakított padlóján nagyokat dobogtak a karaktercipők. A zenét a Gyöngyösről érkezett B.E.B. (Balog Edina és Barátai) zenekar szolgáltatta, nem is akárhogyan: játékuk egyszerre volt alázatos, lelkesült és virtuóz. Nem sok szünetet tartottak, szinte egymást érték a moldvai, kalotaszegi, mezőségi és szatmári rendek. Jól esett a tánc ebben a feketesége ellenére is bensőséges térben, melynek falán archív néprajzi fotókról figyelték lépteinket az elődök. Nekik köszönhetjük, hogy évszázadokon át megőrizték és éltették a magyarság sajátos zenei és tánckultúráját.

 Jó volt látni a sok fiatalt, és érezni, hogy a népzenének, néptáncnak van jövője. A tizenéves csapat a páros és szóló táncokból is kivette a részét, és az éneklésre sem kellett biztatni őket. A néhány éve elhunyt nagy erdélyi néprajzkutató és gyűjtő, Kallós Zoltán mondata, mely a kamara falán is olvasható, nem aggodalomra, inkább megnyugvásra adott okot mindezt látván: "Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk."

  A Csipkefa és a Kurázsi táncházai után alig várjuk a folytatást: a Kecskemét Táncegyüttes Hírös Agórában tartandó táncházait, a Kilele moldvai estjeit az Uzsgyi zenekarral, és Karsai Andrásék Présházait, bárhol legyenek is épp megtartva.


Borda Máté

 

text