Nagy koncertre készül a debreceni zenekar, melyben heten tizenhét gyermeket nevelnek
Hagyományt szeretnének teremteni a magyar kultúra ünnepe előtt tisztelegve.
A magyar kultúra napjához közeledve egyre több, ahhoz kapcsolódó esemény, rendezvény jöhet velünk szembe. Ezek közé tartozik az a program is, melyet a népzenészként és borászként is ismert Heit Lóránd és barátai szerveztek „Tisztelet a magyar kultúra őrzőinek” címmel. S hogy miért lesz különleges ez a rendezvény?
- Hagyományteremtő szándékkal olyan koncertet hívunk életre január 21-én, vasárnap 18 órától, amit évről évre szeretnénk majd megrendezni. Ehhez kerestünk egy méltó helyet, s meg is találtunk a Süveg utcán: úgy gondoljuk, tökéletes helyszín a Csapókerti Közösségi Ház, ami nemrég lett felújítva, remek terme, jó színpada van.
Mi pedig igyekszünk még izgalmasabbá tenni a programot azzal, hogy miután Gyönyörű Zsigmond kollégánk (aki Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa is) felterjesztette az Unesco listájára a magyar vőfélykedést, ezt szeretnénk képbe hozni.
Ahogy felidézi Heit Lóránd, Debrecenben már az 1650-es években is létezett céhe a vőfélyeknek, ami – a többi céhhez hasonlóan – nagyon szigorú szabályok szerint működött.
Annak érdekében, hogy emeljék a koncert színvonalát, és jelezzék, többről van szó, mint egy egyszeri koncertről, fővédnököt és védnököt kértek fel Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója, és Halász D. János, a DEMKI ügyvezetője személyében.
- Csoda dolog ebben a világban a magyar kultúra, amibe minden magyar ember beleszületik és részese lehet alanyi jogon. S természetesen az is igaz, hogy a magyar kultúrában nem csak a hagyomány világa jelenik meg, nemcsak a néptánc és a népzene van benne. Nagyon sok minden belefér, s mindamellett ez egy olyan szép ünnep, ami a nemzeti öntudat megerősítésére is rásegít mindenféle szélsőséges gondolatot és megközelítést mellőzve.
Mindenki, aki magyarnak születik részese lehet a fogantatástól a magyar kultúrának.
Ha már születés, a zenekarvezető felidézi, hogy Gyönyörű Zsigmonddal összeszámolták, a zenekarban ők heten összesen 17 gyermeket nevelnek, tehát lehet azt mondani, lesz utánpótlásuk!
Hozzáteszi azt is, hogy egyébként ez a 2016 óta, tehát hét esztendeje létező projekt igazi örömforrás mindannyiuk számára, ahogy azt az első pillanatban is érezték. Mondhatni, maga a sors alakította formáció ez: a baráti örömmuzsikálásokat követően fogalmazódott meg a gondolat, hogy színpadra kellene vinni azt a számos élményt és hangulatot, ami ott lapult már évek óta a népzenei tarisznyájuk legalján.
A koncertek során a magyar Kárpát-haza népzenei sokszínűségét mutatják be a pajzán népdaloktól, a hallgatókon és frisseken át, a keresztény ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi és népies dalokig, kiemelt hangsúlyt fektetve a Hortobágyhoz kapcsolódó hajdúsági és környékbeli, alföldi muzsikákra.
Ehhez persze áldozatot is kell hozni, hiszen mindenkinek van civil élete, polgári foglalkozása, és amellett szakít rá időt a közös zenélésre, a próbákra, a koncertekre.
Amikor a magyar kultúra egészét emlegetjük, Heit Lóránd esetében kihagyhatatlan, hogy szóba hozzuk a gasztronómiát, ami szintén idetartozik, s aminek része a borászat, a borkultúra is. Amikor arról érdeklődünk, mire számít, milyenek lesznek a 2023-as tételek a hajdan Debrecen szőlőskertjének is nevezett Érmelléken, széles mosoly jelenik meg az arcán.
- Nagyon reményteli évjárat, és nagyon ígéretes borok születtek. Valamikor azt tartották a bakatorról, hogy az egy neutrális, tehát kicsit semleges fajta, én ezzel szemben azt tapasztalom, hogy ezt az állítást el kell felejteni. A bakator izgalmas, nagyon szép, igen illatos bor, és a gyümölcsösség mellett a fajtajelleg visszaidézi a terroárt is.
Visszatérve a koncertre, Heit Lóránd úgy összegez.
- Nincs belépő, szeretnénk ha minél több érdeklődő eljöhetne és el is jönne, s részese lenne az élménynek, amit kínálunk. Az Alföld, a Hortobágy, a Hajdúság áll kiemelt helyen a koncerten, és a lakodalmas dalok, amik a vőfélykedéshez is kapcsolódnak.
Heit Lóri zenekarát a névadó muzsikus mellett (aki hegedűn játszik és énekel is) Balogh Adrienn (ének), Gyönyörű Zsigmond (ének, köszöntők), Bíró Imre (terchegedű, ének), Molnár Endre (harmonika), Kompár-Rőmer Judit (brácsák) és Erményi Tamás (nagybőgő) alkotják.
Szénási Miklós
