Fennállásának ötvenedik érfordulóját ünnepli idén a Szalkszentmártoni Néptánc Egyesület. A gálaműsort és a bált április 13-án tartják meg a helyi művelődési házban.
Fél évszázados hagyománya van a népi tánckultúra ápolásának, továbbörökítésének a községben. A településen ma már alig van olyan család, akinek tagja valamilyen formában ne kötődött volna a Szalkszentmártoni Néptánc Egyesülethez. Az első, hivatalosan is bejegyzett néptánccsoport 1974-ben, a termelőszövetkezet támogatásával alakult meg Szalkszentmártonban, ekkor kezdődött el a rendszeres néptáncoktatás a településen.
– A szlovákiai Ipolyságból 1973-ban érkezett egy csoport a CSEMADOK kulturális egyesület szervezésében falunkba. A szíves vendéglátás olyan jól sikerült, hogy a település meghívást kapott egy viszontlátogatásra. Ekkor fogalmazódott meg a helyi néptánccsoport és énekkar megalakításának gondolata. A helyi termelőszövetkezet vezetősége Koszta Flórián vezetésével, Czuczor Lászlóné, Teca édesanyja, főkönyvelő hathatós segítségével elsőként citerazenekar alakult, majd nem sokkal később létrejött a néptánccsoport. Művészeti vezetőnek Wünsch László tánctanárt kérték fel, aki 1960–1973 között tanított társastáncot a fiatalok számára településünkön. Az együttes nemcsak hazánkban öregbítette a település hírnevét, a táncosok megfordultak Lengyelországban, Csehszlovákiában, Franciaországban, Németországban, Dániában is – mondta el hírportálunk érdeklődésére Damásdi Sándor, a Szalkszentmártoni Néptánc Egyesület vezetője, táncosa.
A helyi termelőszövetkezet, vagyis a fenntartó megszűnése után, ha kisebb-nagyobb intenzitással is, de tovább folytatódott a munka. A néptánc-kultúra, a hagyományok továbbörökítése a 2011-ben megalakult Szalkszentmártoni Néptánc Egyesület létrehozásával új lendületet kapott.
– Az egyesület életre hívása Fodor Béni nevéhez kötődik. Az egykori táncosok egy emberként álltak mellé, mivel kiemelt feladatuknak tekintették a helyi értékek felkutatását és megőrzését, a néptánc, népzene, néphagyomány tanítását, terjesztését, valamint népszerűsítését. Az egyesület irányítását hivatalosan öt esztendeje vettem át. Jelenleg négy csoporttal működünk – óvodás, iskolás, ifjúsági és felnőtt – Kővágó Zsolt és Kővágóné Csenki Mónika művészeti vezetők irányítása mellett. Táncosaink elsősorban a helyi rendezvényeken lépnek színpadra, de több településen, bemutatón és minősítő versenyen is megcsillogtatták már tudásukat. A tavalyi évben több komoly szakmai eredményt könyvelhettünk el. Márciusban a Bács-Kiskun vármegyei hagyományőrző táncosok szóló- és párostánc versenyén, Dusnokon ifjúsági csoportunk két táncospárja bronz, illetve ezüst minősítést szerzett. Áprilisban, a Bagon a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, a Fülöp Ferenc Országos Hagyományőrző Szólótánc- és Párostánc-versenyén a neves szakmai zsűri Czuczor Teca és Czuczor Lajos produkcióját Fülöp Ferenc-díjjal jutalmazta, ami a hagyományőrző néptáncosok legnagyobb elismerésének számít hazánkban. Szekszárdon, a hagyományőrző együttesek szakmai minősítőjén az egyesület közel ötven táncosa a Szalki regruta bál című koreográfiájával „Jó minősítést” ért el – sorolta Damásdi Sándor.
Az egyesület célja a helyi népdalkincs, népviselet, népszokások ápolása, megóvása, átörökítése, a mozgáskultúrájának fejlesztése.
– Kiváló kapcsolatot ápolunk a környékbeli települések, illetve Tolna és Fejér vármegye hagyományőrzőivel. Az éves rendszerességgel megtartott néptáncfesztiváljaink az együttműködés további elmélyítését, a szakmai tapasztalatcserét szolgálják. Célunk, hogy átörökítsük nagyszüleink, szüleink kultúráját, hagyományait a felnövekvő generációk számára. Tudniuk kell, hogy honnan erednek gyökereink, hiszen a magyar népi kultúra megismerése, művelése nemzeti identitásunk megőrzésének záloga – fűzte hozzá az egyesület vezetője.
A helyi értékeket is kutatják
Az egyesület művészeti vezetője Kővágó Zsolt, évek óta kutatja a szalkszentmártoni táncokat, illetve a népviseleteket. Ennek eredményeként született meg a Szalki regruta bál című koreográfia. Forrásanyagnak Czuczor Teca 2016-ban megjelent Itt élek, mesÉlek című könyvét a viseletek megvarrásához, illetve Takács Róbert énektanár gyűjtéséből származó népdalokat használta fel.
Gulyás Sándor
