Amikor ez az interjú megjelenik, már elkezdődtek a III. Kőfeszt – A szabad táncház eseményei a Káli-medence falvaiban. Konkrétan mely településeket érdemes felkeresnünk?
– Annyiban lesz változás a helyszínek tekintetében, hogy kicsit szűkítettük a kört. Egyrészt az anyagi korlátok miatt, másrészt pedig a hangulat racionalizálása érdekében. Ahogy eddig mindenben, ebben is Kővágóörs, a Káli-medence fővárosa a központ. Horváth Dezsőhöz, a település első emberéhez hasonlóan Györffy Szabolcs, Köveskál polgármestere is minden kőfesztes rendezvényt szívesen lát falujában, így az iskolaudvart idén is a Magyarpalatkai Banda, Koncz Gergő, az ördöngösfüzesi Hideg Anna tölti meg a Mezőség kultúrájával – zenéjével, dalaival, táncaival és meséivel. A Salföldön épült Káli fecske rendezvényház pedig egy olyan minőségi lehetőséget kínál – öltözőkkel, színpadi műsorokkal –, amit szintén vétek lenne kihagyni.
– Abszolút újdonság lesz az elmúlt évekhez képest, hogy Révfülöp sokkal intenzívebben vesz részt a rendezvényen. A Mi otthonunk, Mi jövőnk egyesület az elmúlt hónapokban olyan pezsgést hozott a településre, ami nagyon reménykeltő, és bízunk abban, hogy ez a lendület nemcsak pünkösdig, hanem annál tovább is kitart. Így nemcsak a turisták élvezhetik a Kőfeszt – A szabad táncház révfülöpi programjait, hanem a helyiek is, márpedig nekünk pont ez a célunk, hogy a Káli-medencében élők, vagy ott nyaralóként huzamosabb időt a környéken töltők sajátjuknak érezzék, és élvezzék ezt a programsorozatot. A programok ezeken a helyszíneken lesznek, de a kérdésére visszautalva az egész Káli-medencét érdemes felkeresni. Nemcsak most, hanem egész évben.
Kővágóörsön megnövelték a Botond-pajta „táncparkettjének” befogadóképességét. Miért volt erre szükség?
– Sok jó ember kis helyen is elfér. Nagyon sok jó ember meg egy picit nagyobb helyen. A kővágóörsi Botond-pajta egy olyan adottságú helyszín, olyan miliő, ráadásul nagyon jó akusztikájú, hogy bűn lenne ott üresjáratokat hagyni. Ráadásul a nyitótáncot idén is a Tititá Táncműhely lelkes amatőrjei járják – ezúttal kalotaszegit –, akik tavaly annyira beleszerettek a programba, hogy idén már vagy 70-en jelezték érkezésüket. És nem napozni jönnek éjjelre, hanem táncolni, így aztán kell a hely.
– Révfülöpnek az a varázsa, hogy ott a Balaton. Amikor a parton a zenészek rázendítenek, az emberek pedig táncolni kezdenek, az semmihez nem hasonlítható! Ráadásul a helyi vendéglátósok is támogatóan és örömmel fogadják a programjainkat.
– De vissza a Botond-pajtához! A nagy újításunk a sokszor hangoztatott vissza a gyökerekhez, ami nemcsak a dialektusok és az autentikus helyszínek kiválasztása kapcsán érhető tetten, hanem a régi táncházak hangulata miatt is. Ami mindig a zsíros kenyérrel volt teljes. Éjfélkor egy táncos erre vágyik, amit most kiemelt támogatónk, a Kőkút kert vendéglő segítségével fogunk megoldani. Ez több, mint egy étkezés, ez egy plusz hangulati elem, amit azok, akik régen a Molnár utcai vagy az Almássy téri táncházba jártak, egészen biztosan értékelni fognak. Mert ez ott olyan alap volt, ami nélkül el sem lehetett képzelni a programot.
Mit jelent ebben a szövegkörnyezetben a szabad szó?
– Szabad ég alatt, időkorlát nélkül, szabad terjedelemben tanítunk, az éjszakai táncháznak nincs vége, belenyúlik a reggelbe, szabad a táncrendek választása és szabad a csók. Utóbbi azért is fontos, mert a tánc nem más, mint nő és férfi incselkedése, szerelme. Vadsággal, lágysággal, mosollyal, sírással. És szabad abban az értelemben is, hogy a tanítások alatt nálunk az oktató mosolyát nem takarja el a headset.
A fellépők névsora lenyűgöző. Kiket láthat, hallhat idén a közönség?
– A Mezőség kapcsán említetteken túl Pál István Szalonna és bandája, a Bajkó, a Naszály, az Üsztürü zenekar, a Duna Művészegyüttes, Göncöl zenekar, a kalotaszegi Veszélyes Banda, a Szászcsávási Banda, Gombai Tamás és barátai szólaltatják meg a hangszereket. A tánclépéseket sem kisebb kaliberű mesterek tanítják, mint Farkas Zoltán „Batyu”, Tóth Ildikó „Fecske”, Kovács Norbert „Cimbi”, Gaschler Beáta, Berecz István és Szabó Kincső, Szabó Csaba, valamint Kádár Ignác és Nagypál Anett. Kádár Ignác lesz a pajta házigazdája is egyben. Kékkúton pedig vasárnap lesz egy szászcsávási őrület az Üsztürüvel, Cimbiékkel, meg persze az autentikus bandával.
A programokat „véget nem érő éneklés” kíséri. Az énekesek közül kik és honnan érkeznek?
– Nyitrai Marian, Sőregi Anna, Somogyi Eszter, Navratil Andrea a „hazaiak” közül, míg a Felvidékről Korpás Éva, a kalotaszegi Mérából apa és fia, Magyarosi András és Zsolt érkezik a már említett 88 éves örökmozgó, Hideg Anna mellé.
A mostani már a harmadik a szabad táncházak sorában. Milyen tapasztalatok birtokában vágtak bele a szervezésbe?
– Nyugalommal és izgatottsággal. Az ellentmondás abból fakad, hogy a néptáncos világ megoldóemberekből áll, azaz a szervezők nyugodtan hagyatkozhatnak az allűröktől mentes, az esetleges problémák kapcsán a megoldást kereső közreműködőkre. Volt olyan, hogy hetekkel a rendezvény után értesültem egy fennakadásról, mert azt önjáróan megoldották, és észre sem lehetett venni.
És mi okozza akkor az izgatottságot?
– Az anyagiak. A rendezvény maga – mint az összes kőfesztes program – ingyenes, viszont értelemszerűen tetemes költséggel járnak. Eddig a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programban elnyert támogatásainknak köszönhetően relatív biztonságban és nyugalomban álltunk minden esztendő elé. Idén változott a helyzet, ezért nemcsak a céges támogatók, hanem a kőfesztesek egyre nagyobb családja felé is fordultunk segítségért. Lehetőségük lesz a rendezvényen és a honlapunkon – www.kofeszt.hu – megjelölt formában adományaikkal segíteni bennünket abban, hogy a következő esztendők se maradjanak Kőfeszt folkklub, Kőfeszt – A szabad táncházak és a Kőfeszt – A nyugalom fesztiválja nélkül.
– De hála istennek vannak olyan vállalkozások, amelyek magukénak érzik filozófiánkat és támogatnak minket, mi több, rájöttek, hogy a rendező Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány nevében szereplő közhasznú szó nemcsak szép, hanem adózási szempontból praktikus is számukra. A Duna Aszfalt például dedikáltan a gyermek- és családi programjainkat támogatja, míg a Kisfaludy2023 Nonprofit Kft. az egész rendezvényt. Az is nagy öröm számunkra, hogy a tavalyi kísérleti együttműködés után erős és gyümölcsöző a kapcsolat a kékkúti Kőkút kert vendéglővel, amelynek tulajdonosai nemhogy megterhelőnek nem érzik, hogy már megint népzene fog náluk szólni ebédidőben, hanem ők maguk ácsolnak táncteret, színpadot, hogy minél kényelmesebb és élvezetesebb legyen a program a látogatók számára. Mindezt saját költségükön, ezzel is hozzájárulva a rendezvényünk sikeréhez, amely rendkívül példamutató hozzáállás, ugyanakkor, számunkra megható gesztus is.
Többek között lesz Erdőfű-est is, Martin György emlékezetére, filmvetítéssel. Ezt miként képzeljük el?
– Meglepetés. El kell jönni, és biztosan nem fog csalódni senki. 2023. szeptember 30-a különleges nap volt. Nemcsak a saját magam tekintetében, hanem az egész népi hagyományokkal foglalkozó közösség életében is. Halálának 40. évfordulója kapcsán egész napos programsorozattal emlékeztünk meg Salföldön Martin Györgyről, aki alfája és ómegája a ma ismert táncházmozgalomnak. Az Erdőfű és Martin kapcsolódása sorsszerű. A jeles néprajzkutató nevelt fia, Éri Péter volt az édesapja a zenekar két tagjának. Innen a családi folyamatosság a népzene területén. Ugyanakkor szomorú szívvel kell immár megemlékeznünk a nyitónapon egy-egy kisfilmmel róla, valamint Sára Ferencről és a kalotaszegi brácsásról, a Veszélyes Banda tagjáról, Toni Rudiról is.
Végül, de nem utolsósorban, megtartják-e idén is a nyugalom fesztiválját? A „nagy” Kőfesztre gondolok, ami néhány év alatt oly harmonikusan illeszkedett be a tájba, mintha mindig is itt lett volna.
– Meg, természetesen. Immáron hatodszor. Az anyagi fedezetet nem könnyű előteremteni, de ez már a hatodik nagy Kőfeszt lesz, úgyhogy „nincs hova hátrálni”. Bízunk a jóakaratú adományozókban, bízunk a jó időben és bízunk a jóistenben is.
Hegyi Zoltán
