A Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára szerint meg kell találni azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel meg lehet szólítani a gyerekeket.
– A népi kultúra nyújtotta lehetőségek kiválóan használhatók a készség- és képességfejlesztés területén is – jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára kedden Hódmezővásárhelyen.
Balatoni Katalin a Németh László Gimnázium és Általános Iskolában rendezett szakterületi módszertani napon tartott előadásán azt mondta, a gyorsan változó világra az oktatásnak reagálnia kell. Ma már sokkal nagyobb részt tesz ki a fejlesztés a pedagógiai munkából, mint korábban.
A népi kultúra erős identitással ajándékozza meg a gyerekeket, amely az egész életük során elkíséri őket. Az erős identitás nem mások ellen szól, hanem kapaszkodót, iránymutatást nyújt a nehéz időszakokban – vélekedett a helyettes államtitkár. Úgy fogalmazott, amelyik embernek erős identitása van, az nyitottá válik más emberekre és más kultúrákra is. A két évtizeden át néptáncpedagógusként is dolgozó, az Így tedd rá! programot megalapító politikus kifejtette, a mondókák, a népi játékok és a néptánc a paraszti kultúrában hozzájárult a gyerekek személyiségfejlődéséhez.
Az oktatásba bekerülve a szocializmus évtizedeiben a cél az volt, hogy terméket csináljanak a népi kultúrából, amelyet igyekeztek megfosztani identitásteremtő erejétől – emlékeztetett a politikus. Felidézte, a produkcióorientált oktatással szemben elvárás volt, hogy folyamatosan fellépésekre készítsék fel a gyerekeket. – Holott a cél az lenne, hogy a gyerekek „fülig érő szájjal”, boldogan vegyenek részt a játékokban, miközben a pedagógusok tudatosan használják azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek kínálnak – hangsúlyozta Balatoni Katalin.
A politikus leszögezte, meg kell találni azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel meg lehet szólítani a gyerekeket. A játék, a tánc, az ének olyan közösségi élmény, amelyet együtt élnek át a gyerekek, és ez sokat tud adni a valóság érzékeléséhez. Jól használható eszköz a többi közt a verbális és a nonverbális kommunikáció fejlesztésében.
Míg tíz évvel ezelőtt a gyermekek mozgáskészségében volt leginkább lemaradás, ma már a beszédkészségben is problémákat tapasztalni. Ez részben a pandémia, részben a digitális „kütyük”elterjedésének következménye – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
MTI
