Úgy érzem, a Jóisten mosolyogva tekint ránk

Gazsó Tibor délvidéki néptáncoktató szerint a néptánc nem csupán szórakozás, hanem erős és őszinte kommunikációs eszköz is. A táncházmozgalom délvidéki kezdeteikor még autóstoppal mentek egyik táncházból a másikba. „Ezért meg kellett küzdeni” – emlékszik vissza.

 csókai Sóvirág Táncegyüttestől került Horgosra, a Bartók Béla Művelődési Egyesületbe. A természettel összhangban, kétkezi munkával építgetik tanyájukat Királyhalmon a párjával, Varga Violával, aki szintén néptáncoktató, és két gyermekükkel. „Tetőszerkezetet ácsoltunk úgy, hogy alattunk muzsikált a Fokos zenekar” – meséli. A méhészkedést is a néptánchoz hasonlóan éli meg: „Mindkettő földöntúli érzést ad, más dimenzióba tud kerülni az ember.”