A hagyományos falu képéről már a '70-es évek táncházmozgalmának virágkorában is tudtuk, hogy letűnőben van, kincseit az utolsó órában mentették a szakemberek és a lelkes amatőrök. A rendszerváltás után pedig már intézményes formában is lehetőségünk nyílt ezt programszerűen felvállalni. A 30. születésnapjához közelítő Fonó Budai Zeneház az egyik olyan anyaországi intézmény, amely a legtöbbet tett a hagyományos kultúra értékeinek őrzésééért, bemutatásáért és azért, hogy a nem ebből a közegből jövők számára is inspiráló erőforrásként hasson ez a kulturális hagyaték. Több okunk is van az ünneplésre, hiszen a 30 éves Fonó a 2001-ben indult Hagyományok Háza Utolsó Óra programjával együtt fújhatja el a születésnapi torta gyertyáit: a 25 éves gyűjtőmunka és a Fonó jubileuma alkalmából a két intézmény közös sorozatot indít Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel. Ilyen finomságok érkeznek! Olvassátok!
„A Fonó nem a független szcéna egy kalandja, hanem maga a nemzeti kultúra”
A 30. jubileum alkalmából ünnepi évadát kezdi a Fonó. A 2024/2025-ös évadban a Fonó30 sorozatban a szcéna számos neves előadója áll színpadra a MOL Új Európa Alapítvány támogatásával. A ház egy további jubileumot is ünnepel, az Utolsó Óra gyűjtés 25. évfordulóját, amelynek nyomán
a Hagyományok Háza és a Fonó közös sorozatot indít Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel változatos táncházakkal és adatközlő mesterekkel, műhelybeszélgetésekkel és műhelykoncertekkel,
amelyek közül több tartalmat élőben is közvetítenek a két intézmény felületein. A WOMEX Top Label díjas Fonó a jubileumi évben is több meghatározó alkotó lemezét adja ki, így többek között Lajkó Félix és a Dresch Vonós Quartet albumát.
„Lukács József alapító bátor vállalása kellett, hogy 1995-ben elindulhasson a Fonó, amely ékes példája a mecenatúra, a művészi szabadság, a kulturális párbeszéd szükségszerűségének. Mivel az alapításkor minta nemigen volt, nem volt mihez mérni, igazítani a küldetést, azt az élet maga alakította. Az itt megforduló művészek, az itt alkotók és dolgozók tették a Fonót olyanná az elmúlt három évtizedben, amilyen.
Mint anno a falvak fonóiba, mindenki elhozta a legjobbnak vélt dolgait, ügyeit, tudását: így lett a táncházi kultúra legmeghatározóbb, legnépszerűbb színtere, így lett a hazai világzenei mozgalom alakítója,
így lett a világ egyik legjobb nép- és világzenei kiadója, így lett Magyar brand és Prima Primissima-díjas, így lett egy biztos pont a művészeink és közönségünk számára” – mondta Horváth László, a Fonó Budai Zeneház ügyvezető igazgatója.
A Fonó30 sorozatból fontos kiemelni a XIII. Wine and Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonját, amelynek a kezdetek óta helyet ad a Fonó és amely bemutatja a hazai vonós hangszerkészítők legjavát nemzetközi kitekintéssel kiváló koncertek, előadók és remek borok társaságában.
Olyan kivételes művészek és zenekarok szerepelnek továbbá a sorozatban, mint a Felvidéki Banda, a Kerekes Band, akik Berecz Istvánnal lépnek színpadra, vagy a Dresch Vonós Quartet, akik a Cannaroval együtt adnak koncertet.
Bartók 1914 lemezét mutatja be a Magos zenekar a Kacaj és a Zoord pedig egy este szórakoztatja majd a közönséget. Decemberben érkezik a számos nemzetközi toplistás eredményt visszatérően elnyerő Besh o droM, majd a Napfonat adventi koncertjével vezetik be az ünnepeket. Karácsony és Újév között a szokásosan gazdag programmal várja közönségét a Fonó, így többek között ismét lesz Jazz Előszilveszter és Fonó Folk Szilveszter is. A sorozat 2025-ben tovább folytatódik és 2025 szeptemberében háromnapos minifesztivállal zárul majd.
Néhány dátum a Fonó30 sorozatból:
szeptember 28. – Felvidéki Banda koncert és táncház
október 12-13. – XIII. Wine and Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonja
október 19. – Kerekes band - akusztik koncert vendég: Berecz István
október 25. – Dűvő 45 jubileumi koncert és táncház
november 2. – Dresch Vonós Quartet és a Cannarro
november 8. – Kacaj és Zoord
november 30. – Magos: Bartók 1914 - lemezbemutató
december 7. – Besh o droM koncert
december 19. – Napfonat – adventi koncert
„Nem kell félnünk a mindennapoktól, mert olyan alkotók és energiák jönnek be a Fonóba, amelyek páratlanná teszik az intézményt.
Az intézmény a táncházas kultúra Kárpát-medencei fellegvára, harminc éve minden szerdán jönnek” – mondta Horváth László.
„A kultúrateremtés minél nagyobb százalékát nyugodtan át lehet engedni a magán mecenatúra szereplőinek, hiszen olyan alapítók bizonyítottak már, mint a Gőz László (BMC), Bognár Attila (A38) és hazabeszélünk, mert az alapításunk óta eltelt évek számát tekintve rangidősek vagyunk a Fonóval. Ezek az intézmények precízen mérték- és értékadóan tálalják az adott kulturális szegmens programjait. Mindezt erősíti a Pajtakult által felfedezett legalább 100 magán alapítású pajta és közösség” – tette hozzá.
A Fonó az egyetlen hazai és az egyetlen kelet-közép-európai kiadó, amelyik sorozatosan elnyerte a WOMEX Top Label minősítését, vagyis felkerült a nemzetközi, a legjobb világzenei kiadókat felsoroló listára.
A Fonó jubileumi lemezkiadása is az ünnepi évadhoz kapcsolódik. A házhoz közel álló művészek életmű-sorozatait jelentetik meg elsősorban nagy presztízsű bakelitsorozat formájában: Megemlítendő itt a Dresch Mihály Vonós Quartet, Lajkó Félix GisL lemeze, vagy a Fonó live limitált sorozata.
„A Fonó tevékenysége a kevés olyan kulturális sejtek egyike, amelyek az egész magyar szellemi életet életben tartják”
– mondta Both Miklós, zenész, alkotó (2013) a Hagyományok Háza főigazgatója.
Élő hagyományok ünnepe a Fonóban
A Fonó történetének talán eddigi legfontosabb eseménye az ezredforduló legnagyobb népzenei gyűjtése, az Utolsó Óra, amely Kelemen László vezetésével a házban zajlott. Ez az a gyűjtőmunka, amelyet a világ minden részén példaértékűnek tartanak. Összesen 1250 órányi anyagot, nagyjából 23 000 dallamváltozatot rögzítettek a gyűjtés során arra törekedve, hogy az előadók által ismert, bármelyik etnikumhoz tartozó zenét és táncot dokumentálják.
Ezáltal a gyűjtemény magyar, román, cigány, szlovák, gorál, ruszin, horvát, zsidó, szerb, szász, német morva, orosz, szlovén dallamokat, táncokat tartalmaz, s közel átfogó képet nyújt a Kárpát-medence hangszeres népzenéjének az ezredforduló körüli állapotáról.
A Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza 68 audio-CD-nyi válogatást adott ki a hangfelvételekből Új Pátria néven.
Részben az Utolsó Óra 25 évfordulójáról megemlékezve, részben a két intézményt számos szállal összekötő vállalások folytán jön létre az Élő hagyományok ünnepe a Fonóban, a Hagyományok Háza és a Fonó közös sorozata.
„Az intézményeknek, szellemi közösségeknek, a művészeknek választ kell találniuk arra, milyen típusú új nagy történeteket tudnak a korábbiakhoz hozzáadni, ez fogja megindítani a régi kreativitást.
Az eddigi gyűjtések az utolsoora.hu-n egy jól hozzáférhető és kereshető adatbázisban találhatók, miközben a Hagyományok Háza Folk Music Education (folk-me.com) néven online népzenekutatási platformmal is jelentkezett” – mondta Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója.
A két intézmény közös sorozatának első eseménye szeptember 20-án lesz, ezeken a napokon minden alkalommal hagyományőrző vendégekkel, műhelybeszélgetésekkel, koncertekkel, moldvai, vonós és nemzetiségi táncházakkal várják a közönséget. A programok egyes részleteit a Hagyományok Háza és a Fonó felületein élőben közvetítik. Többek között a Martenica bolgár, a Kolo zenekar délszláv, vagy a Berka moldvai táncházában is részt vehetnek az érdeklődők, de a vonós táncházak barátait is várják jobbnál jobb zenekarokkal, mint a Szászcsávási Zenekar, az Erdőfű és Varga István ’Kiscsipás’, a Bakator, a Göncöl Zenekar vagy a fiatal Talléros Együttes. Györgyfalváról és a Zselykről is érkeznek hagyományőrzők, és szerepel a programban Janusz Prusinowski lengyel népzenész és gyűjtő koncertje is tágabb Kárpát-medencei kitekintést adva a programsorozatnak.
„Úgy gondolom, a néptánc és népzene városi elterjedése valódi szellemi rendszerváltás, amelyre igazán büszkék lehetünk.
Fontos, hogy legyenek nem színpadi, szerkesztett, hanem az egykori falusi mulatságok mintájára – fonó-szerűen működő – helyek, ahova kezdőként is bárki bármikor betérhet, hiszen a népművészet itt nem formalinba áztatott csontváz, hanem maga a hús-vér, lüktető élet, ezt bizonyítja a fiatalodó közönség is, például a Kamasz táncház alkalmai” dr. Berecz István – a Fonó népzenei igazgatója.
Az élő Hagyományok ünnepe a Fonóban sorozat következő eseményei
szeptember 20. – Műhelybeszélgetés (Nyitrai Marianna, Csányi Sándor, Ifj Mezei Sándor, Mezei Alin. Moderátor: Szász József), Műhelykoncert: Szászcsávási zenekar, Martenica bolgár táncház, Fidula Banda koncert és táncház, Berka Együttes moldvai és vonós táncháza
október 4. – Műhelybeszélgetés, Kolo délszláv táncház (Pajta), Fuvalom koncert (Nagyterem), Műhelykoncert, Berka Együttes moldvai és vonós táncháza (Nagyterem, Előtér)
október 18. – Műhelybeszélgetés, Janusz Prusinowski Kompania (PL), műhelykoncert, Martenica bolgár táncház, Berka Együttes moldvai és vonós táncháza, Tükrös zenekar és meghívott hagyományőrzők – kiskoncert és vonós táncház
október 30. – Fonó Szerda gálaműsor hagyományőrző vendégek
