Szeptember 30. és október 6. között rendezik meg Szamosújváron a 26. Őszi Fesztivált, a Mezőség egyik legfontosabb kulturális eseményét. A rendezvény változatos programokat – többek között könyvbemutatókat, kiállításokat, vetítéseket, beszélgetéseket, koncerteket – kínál, lehetőséget biztosítva a régió fiatal tehetségeinek bemutatkozására. Az összművészeti fesztivál egyúttal jelentősen hozzájárul a mezőségi magyar közösség nemzeti önazonosságának megőrzéséhez is. Az esemény a MOL – Új Európa Alapítvány támogatásával valósul meg a Határtalan Nyár programsorozat részeként.
A Téka Alapítvány immár harmincegy éve koordinálja az erdélyi Mezőség közművelődési életét. A szervezet hívta életre az Őszi Fesztivált, amelyet a régióban hiánypótló eseménysorozatként tartanak számon. A rendezvény céljai közé tartozik egy kulturális fesztivál megszervezése a mezőségi szórványközösség számára, a magyar kultúra értékeinek bemutatása, valamint a közösség nemzeti összetartozásának erősítése. Emellett fontos célkitűzés egy pozitív magyarságkép kialakítása a többségi nemzet tagjai körében, valamint a régió közművelődési életének folyamatos fejlesztése.
Az alapítványt 1993-ban Balázs-Bécsi Attila elnök hívta életre, aki lapunknak úgy fogalmazott, az évtizedek alatt fokozatosan bővítették ki a Téka tevékenységskáláját, művelődési központjuk jelenleg az erdélyi Mezőség egyik legeredményesebb szervezete. „A kezdetekkor helyi érdekeltségű rendezvényeket, elsősorban a néptánchoz és a népművészethez köthető előadásokat szerveztünk. Fontosnak éreztük, hogy a szórványban élő magyar közösség, főként a fiatalok megismerjék és büszkék legyenek mindazokra az értékekre és hagyományokra, amiket az őseik teremtettek a vidéken. Hiszen a mezőségi népzene és néptánc nemcsak a Kárpát-medencében, hanem azon túl is ismert és népszerű.
Abban bíztunk, hogy ha erre rá tudunk mutatni, erősödhet a magyar közösség önértéktudata, és nem fogják magukat másodrangúnak érezni a saját szülőföldjükön – idézte fel.
Azzal, hogy az alapítvány tevékenysége bővülni kezdett, fokozatosan jelent meg az igény, hogy időnként egy-egy nagyobb rendezvénnyel is bemutassák a közösség kulturális értékeit, valamint a szervezet eredményeit. Ennek köszönhetően hívták életre huszonhat évvel ezelőtt az Őszi Fesztivált, amely évadnyitóként is funkcionál: ezen az eseményen a szervezők azt mutatják be, hogy a következő szezon során milyen tevékenységekre fókuszál majd a Téka Művelődési központ. Mindemellett számos összművészeti programmal is készülnek, egyebek közt kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal, vetítésekkel, előadásokkal, kvízjátékokkal, koncertekkel és szórakoztató műsorokkal várják a közönséget.
A népművészettől a stand-upig
Balázs-Bécsi Attila kiemelte a Művész(?)beugró elnevezésű programot is, amely során a tízéves Feketelaki Összművészeti Tábor szervezői, Farkas György filmrendező, producer, valamint Márton Evelin író, költő összegzi a tábor eredményeit, tanulságait. Az alapítvány elnöke azt mondta, kettejük munkájának köszönhetően Feketelakra évről évre egyre nagyobb neveket sikerül elcsábítani, a táborba mostanra már egész Erdélyből érkeznek fiatalok.
Emellett természetesen nagy szerepet kap a népművészet is, az október 4-i, pénteki napot szinte kizárólag ennek szentelik. Az intézmény keretein belül működik a Téka Népzeneiskola, ahol körülbelül hatvan gyermek tanulhat meg hagyományos hangszereken játszani. „Azt hiszem, a mi iskolánk különlegessége, hogy rendkívül gyorsan alakulnak meg zenekarok, hiszen kis közösségben tanulhatnak együtt a diákok, ráadásul az idősebb társaik is jó példával járnak elöl, felnéznek rájuk” – mesélte, utalva rá, hogy a zeneiskolában alapított együttesek közt akadt olyan, amely döntőbe jutott a Fölszállott a páva versenyen. „Lassan már a hetedik zenekarunk alakul meg, akik nem csak itt, a helyi településeken zenélnek, hanem egész Erdély-szerte meghívásokat kapnak táborokba, különböző fesztiválokra” – mondta az elnök, aki emlékeztetett,
az alapítvány ezen kívül néptáncot, illetve népdaléneklést is oktat több mint száz gyermek számára, akik szintén jó eredményeket érnek el a versenyeken.
Balázs-Bécsi Attila kitért rá, természetesen az alapítvány munkájának bemutatása mellett elvárás az is, hogy szórakoztató, nem csupán a régió, hanem a szélesebb közösség elvárásainak megfelelő programokat is szervezzenek. Október 6-án, vasárnap a Filmtettfeszttel való együttműködésük részeként Moldovai Katalin első nagyjátékfilmjét, a Torontóban bemutatott Elfogy a levegő című drámát vetítik majd. Emellett Szamosújvárra érkezik Vastag Csaba énekes is, de a résztvevők akár megtekinthetik a Karinthy-gyűrűs Szomszédnéni Produkciós Iroda Hatalmi arcok című stand-up előadását is.
„Mindig ott van a világ közepe, ahol élsz”
A Téka Alapítvány elnökét arról is kérdeztük, mennyire sikerült megvalósítaniuk azt az elképzelést, miszerint rendezvényeikkel és tevékenységükkel pozitív magyarságképet alakítsanak ki a többségi nemzet szemében. Mint felidézte, első sikereiket annak idején a román közösség gyanakodva figyelte. „Vajon mit szervezkednek a magyarok? Mi a céljuk? Min törik a fejüket? Így viszonyultak hozzánk, ezért úgy éreztük, muszáj megmutatnunk, hogy nincs mitől tartaniuk. Olyan értékeket próbálunk felvillantani és megszervezni a magyar közösséggel együtt, amelynek egyik alappillére a más kultúrákkal szembeni tolerancia. Az intézményeinkben például nemcsak magyar, hanem román népdalokat és néptáncokat is oktatunk, a tanfolyamok pedig a román lakosság számára is nyitottak. Az évek során azt láttam, hogy ahogy nyitottunk feléjük, úgy váltak ők is egyre barátságosabbá. Talán mondhatom, hogy
mára a román közösség mérvadó része modellként tekint a Téka Alapítványra a művelődési és a szórványoktatási tevékenységünk eredményeit látva – fogalmazott.
A Téka Alapítványt a közelmúltban Magyar Örökség Díjjal ismerték el, míg Balázs-Bécsi Attilát augusztusban Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesítették. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a két elismerés természetesen hatalmas elégtételt jelentett számára. „Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy ezt nem egyedül értem el. Nem beszélhetnék most sikerekről, ha nem állna mögöttem egy elkötelezett, szakmailag felkészült csapat, akik ma már a munka oroszlánrészét végzik” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy több mint három évtizednyi munka után személyesen mi ad neki motivációt, elárulta, elsősoran a neveltetésének köszönheti elhivatottságát. „Székelyföldről származom, Gyergyóremetén, majd Csíkszeredán, a Márton Áron Líceumban nagyon erős közösségi érzést örököltem. Tanáraim arra tanítottak, hogy ha értelmiségiként felelős helyzetbe kerülsz, nem elegendő csak a munkádat elvégezni tisztességesen: annál valami többet kell adni. Harmincegy évvel ezelőtt ez a felfogás indította el a munkát, de az elért eredmények egyben mindig újabb kihívásokat is hoztak. Úgy gondoltam, amíg a közösség bírja, és amíg szükség van fejlődésre, változásra, addig nem szabad leállni, hanem az újabb problémákat is fel kell ismerni, és fel kell vállalni a megoldásukat is az adott közösséggel összhangban. Azt vallom, hogy itt, a szülőföldön is van jövő, van lehetőség arra, hogy egy ember teljes értékű életet éljen.
Mindig ott van a világ közepe, ahol élsz, és a te felelősséged azt jobbá tenni.
